Tudományszervezési Tájékoztató, 1976
1. szám - Szemle
Az ipari és kormány-laboratóriumokban folyó tudományos tevékenységgel foglalkozó kutatások eredményei az adaptáció-'-"/, az integráció'-9/, és az akkomodáció^"/ terminusokkal jellemezhetők. Az "értékek konfliktusának" elmélete egyre inkább megszelidült és végül jelentőségét vesztette. Nehéz lenne megmondani, hogy ez az uj álláspont a szociológiai kutatások során nyert objektiv adatok, vagy pedig az iparban dolgozó tudós munkájának népszerűsítésére törekvő társadalmi igény következménye-e. Barnes ' ugy véli, hogy az emiitett fogalom-változás haladást jelent, az alkalmazott kutatások jellegéről szóló ismeretek megnövekedett jelentőségét tükrözi. Mindenesetre nem kell rendellenesnek tekinteni azt, hogy a tudósok túlnyomó többsége alkalmazott kutatással foglalkozik, de a róluk alkotott kép /s ennek következtében a tudomány mode 11 je/ az alapkutatásban dolgozó tudóst idézi fel. Ez a konfliktus különösen éles az alkalmazott kutatásokkal foglalkozók körében. Feltételezhető, hogy a konfliktus következtében a közeljövőben uj normativ strukturát "törvényesítenek", amely jobban megfelel az alkalmazott kutatásokkal foglalkozó tudós tevékenységi feltételeinek. Ez az uj —bár csak kisegitő— normarendszer alkalmas a hagyományos, mérnöki, orvosi, jogászi szakmai etikával való együttélésre, mivel inkább a speciális ismeret alkalmazására összpontosit, mint magának az ismeretnek az értékére. Most még nehéz megmondani, milyen lesz a tudomány uj étosza, az azonban bizonyos, hogy a tudomány felosztása alap- és alkalmazott kutatásra és az utóbbi látványos növekedése olyan érték- és norma-rendszer "legalizációját" kivánja, amely megfelel az alkalmazott kutatásoknak. A tudomány további fejlődése jelentős mértékben függ attól, hogyan és milyen gyorsan megy végbe a tudomány hagyományos étoszának átalakulása. A TUDOMÁNYOS ISMERET FOGALMA A marxista ismeretelmélet egyik alapvető tétele az ismeret és a megismerés társadalmi feltételezettségéről szól, ez már önmagában feltételezi a tudományos közösségben hirdetett értékrendszer hatását a tevékenység eredményére — az ismeretre. Bár a tudomány célja az igazság megismerése, nem minden igazság objektiv, — a tudományos megismerésnek sem szabad túlzott objektivitást tulajdonítani. Egy és ugyanaz a szituáció különbözően értelmezhető: tudatonként különböző gondolatokat sugalmaz. A tudományos ismeret nem a relativ igazságok összege, hanem azok rendszere, de ez a rendszer mindig nagyon különböző lesz a kutatás tárgyának és módszerének megválasztásától, az elméletek, hipotézisek és tények kiválasztásától függően. A választás nagy mértékben függ a kutató értékorientációjától a tudományon belül /a felhalmozott tapasztalattal, a tudományos érdekekkel és a tudományos "iskolával" összefüggően/ és a tudományon kivül is /a kor általános kultúrtörténeti kontextusától, az ideológiától és a politikától függően/. A tudós megismerő tevékenységéhez kapcsolódó értékítéleteken keresztül a "tiszta tudományos" megismerést befolyásolja a tudós társadalmi helyzete. 18/ HINRICHS,J.R.: Value adaptations of new Ph.D's to academic and industrial environments. /Az uj Ph.D-k alkalmazkodása az egyetemi és az ipari környezethez./ = Personnel Psychology /Durham, N. С./, 1972.3.no. 19/ ABRAHAMSON ,М. : The integration of industrial scientists. /Az ipari tudósok integrációja./ = Administrative Science Quarterly /Ithaca,N.Y./, 1964.2.no. 20/ LA PORTE,T.R.: Conditions of strain and accomodation in industrial research organizations. /Feszültségi helyzetek és alkalmazkodás az ipari kutatási szervezetekben./ = Administrative Science Quarterly /Ithaca, N.Y./ ,1965.1.no. 21/ BARNES, S. В.: Making out in industrial research. /Gazdasági számitások az ipari kutatásban./ = Science Studies /London/,1971.2.no. 158.p. 66
