Tudományszervezési Tájékoztató, 1976
1. szám - Szemle
bail létezik. Az egyes tudós helyére a kollektíva lépett, melynek alkotótevékenysége a külső finanszírozástól függ. A tipikus mai kutató szük tudományterület szakembere, szakmai szervezetben dolgozik, és a szervezett kutatásokban való részvétel bonyolult kötelezettségekkel terheli. A tudományra jellemző érték- és normarendszert még a szervezetre jellemző értékek és normák rendszere is tetézi. A tudomány uj működési feltételei nagyon sok tudományos munkatárs számára lehetetlenné tették bizonyos normák betartását. Milyen "önzetlenségről" és a tudományon kivüli céloktól való függetlenségről beszélhetnek az alkalmazott kutatásban foglalkoztatott kutatóknak, akik kifejezetten a tudományos eredmények felhasználására vállalkoznak. A kapitalista országok "cégszerű" tudománya, mely a kutatási eredményeket titkosan kezeli és a cégek "tulajdonává" teszi, aláássa a "kollektivizmus" normájának hatékonyságát. A mai tudomány tömegjellege a versenyszellemet erősiti az együttműködés rovására. A tudomány etikai normáinak mertoni rendszerét csak az egyetemi tudományos tevékenység viszonyaival lehet kapcsolatba hozni — s itt is csak számos fenntartással, és korántsem minden szervezeti formában. Bő irodalma van a tudományos étosz hagyományos normáitól való eltérésnek.^^ A szerzők álláspontja különböző: egyesek /Jones, Rothman/ felháborodottan moralizálnak a rendbontókon, mások objektiven leirják a jelenséget /Hirsch, Gaston/, a harmadik csoport a törvényszerűséget kutatja a rendbontásokban /Hagstrom/. Mindezek ellenére a hagyományos, Merton leirta tudományos étosz tovább is létezik a kutatók tudatában. Ez a klasszikus ideál kettős szerepet játszik. Egyrészt sajátos "megőrző mechanizmus" az alapkutatások /és következésképpen a tudomány mint a világról alkotott ismeretrendszer/ szempontjából, "normává" emeli azokat a szabályokat, melyek hatékonyak az ilyen tipusu kutatásokban, fenntartja az alapkutatások presztizsét és vonzóerejét az uj nemzedék szemében, amely az alkalmazott kutatások tömegessé válása idején került a tudományba. Másrészt konfliktus-helyzetet teremt és pszichológiai feszültséget kelt azoknál a tudósoknál, akik arra kényszerülnek, hogy összeegyeztessék munkafeltételeikkel kapcsolatos igényeiket és a tudományos tevékenységnek azt a modelljét, amely a tudományos étosz által megerősitve él tudatukban. AZ ÉRTÉKEK KONFLIKTUSA Az értékrendszer e szemmel látható konfliktusára —mely egyrészt az oktatási folyamatban, másrészt a tudományos intézeteknél mutatkozik— már több mint egy évtizede felfigyeltek az amerikai szociológusok. Továbbra is hangsúlyozzák azonban, hogy a tudós csak addig hatékony, amig a tisztán tudományos értékeket tartja szem előtt, és "megengedi magának", hogy bizonyos értelemben ne törődjék a szervezet érdekeivel.''''' 7' 16/ HAGSTROM,W.0.: Competition in science. /Versengés a tudományban./ = American Sociological Review /Washington/,1974.1 .no. HIRSCH,W.: Scientists in American society. /А természettudós az amerikai társadalomban./ New York, 1968,Random House. 1?4 p. GASTON,J.: Social processes in science. /Társadalmi folyamatok a tudományban./ = New Scientist /London/ ,1972.823.no. JONES,R.: Rights prongs and referees. /Helyes, helytelen és a birók./ = New Scientist /London/, 1974.890.no. MITROFF,J. : The disinterested scientist: fact or fiction? /Az önzetlen tudós: tény vagy kitalálás?/ = Social Education /Washington/, 1973.8.no. 17/ A tudós személyiségének problémái az amerikai tudományszociológiában. = Tudományszervezési Tájékoztató, 1974.3~4.no. 526-531.P« KORNHAUSER,W.: Scientists in industry. /А tudós az iparban./ Berkeley - Los Angeles,1962,Univ. of Calif. 230 p. HOWER.R.M. - ORT.C.D.: Managers and scientists. /Menedzserek és tudósok./ Boston,I963,Harvard Univ. 323 p. BOX,S. - COTGROVE,S.: Scientific identity, occupational selection, and role strain. /Tudományos identitás, foglalkozási szelekció és szerep-deformáció./ = British Journal of Sociology /London/,1966.1. no. 65
