Tudományszervezési Tájékoztató, 1976
1. szám - Szemle
nak azonban olyan "játékosok", akik megkisérlik kijátszani a szabályokat. Őket meglehetősen hosszú időre eltiltják a "játéktól", s a szabályok továbbra is érvényben maradnak. 12/ Barnes és Dolby ugy vélik, hogy a mertoni imperatívuszok nem használhatók fel olyan normákként, amelyek egy adott ellentmondásos helyzetben megmutatják a helyes magatartást. Ezek a normák ideológiai terminusok, nem tudnak konkrét magatartást javasolni. Merton főként intuícióira támaszkodva hozta létre imperatívuszait; a tudomány hagyományait a lehető legnagyobb mértékben állandónak vette. A tudományos tevékenység szabályait nem tekinti emberi tevékenység eredményének, s igy csak azoknak az emberre gyakorolt befolyásával számol, az ellentétes irányú hatással nem. A tudomány étosza Merton szerint független a társadalom változásaitól, s ez kizárja a tudományban mint szociális intézményben bekövetkező minőségi változások elméleti lehetőségét;ha mégis van változás, akkor az természetellenes és ennek megfelelően káros. A MERTONI KONCEPCIÓ TOVÁBBFEJLESZTÉSE A mertoni koncepció kritikai elemzése következtében szükségessé vált egy sor logikai, történeti és szociológiai kutatás elvégzése. Lényegében három kérdés-csoport alakult ki. 1. A normák funkcionális bevezetése nem magyarázza meg /sőt egyáltalán fel sem veti/ azt a problémát, hogyan válnak azok morális erővé. 2. Amennyiben az embereknek a tevékenységi feltételek hatására bekövetkező változása az etikai normativák megváltozásához vezet, vizsgálni kell ezt a folyamatot és hatását a tudomány működésére. 3. A változatlan, minden tudományos közösség számára egységes, a társadalmi élet általános kontextusával kapcsolatot nem tartó étosz valójában indifferens a felfedezés tartalmát illetően. Az értékek és normák ténylegesen létező és változó rendszerét azonban ugy kell vizsgálni, mint a kutatás és az elmélet problémáinak kiválasztásában közreműködő érvek egyikét, amely hat a felfedezés tartalmára. A NORMÁK KIALAKULÁSA Az első probléma-csoport tehát: hogyan keletkeztek a tudományos étosz normái? Miért tartják meg a tudósok a normákat? Miért hiszik szilárdan, hogy azokat meg kell tartani? Mi a funkciója a normák összességének a tudomány mint társadalmi intézmény szempontjából? Merton a tudományos étosz "funkcionális" változatát arra alapozza, hogy a normák adott kombinációja optimálisan megvalósítja a tudomány célját: a tudományos ismeret fejlődését. A normák és a cél instrumentálisán kapcsolódnak, azaz a normák a célok elérésére alkalmas eszközök. A normák funkciójából még nem következik, hogy miképpen keletkeznek a normák, és miért fogadják el azokat az adott közösség tagjai. Ha feltételezzük, hogy a tudósok azért csatlakoznak az előirt normákhoz, mert megértik a tudomány céljához fűződő instrumentális kapcsolatukat, magyarázat nélkül marad, hogyan tesznek szert a normák az erkölcsi szabályozók statutumára. A válaszadáshoz meg kell vizsgálni azt az ok-okozati összefüggést, amely a normáknak való személyes alárendeltség és a normáknak a tudomány céljához való viszonya 12/ BARNES,S.B. - DOLBY,R. G.A.: The scientific ethos: A deviant viewpoint. /А tudományos étosz: egy eltérő álláspont./ = Archives Européennes de Sociologie /Paris/, 1970.1. no. 13p. 63
