Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

2. szám - Szemle

2: A kutatók elérték a kitűzött célokat, a megszabott határidőket betartották, és nem lépték tul a költségek határait. A kutatók - számottevően túlteljesítették a kitűzött célokat, vagy - jelentősen kevesebb költséggel oldották meg a feladatokat, vagy - jelentősen megrövidítették a kitűzött határidőket. Miután minden kutatási feladat megkapta az értékelő pontszámot, ezekből az egyes feladatok bonyolultságát, költségigényét és jelentőségét figyelembe vevő súlyozással átlagot lehet számítani. A K+F eredmények' értékének felbecsülése felveti a "lehetséges h a s z о n" meghatározásának szükségességét. A K+F vezetés felelős azért, hogy ez a' becslés minden kutatási program esetében helyesen történjék meg. Amennyiben az öszszes kutatásra vonatkozó becsült adat rendelkezésre áll, a K+F eredmények értéke ugy kapható meg, hogy ezeket összegezik. Ezzel a módszerrel különböző kutatási programok öss zehasonl ithatóvá tehetők. A K+F utólagos értékelésének két lépésre való bontása a következő előnyökkel jár: - számitásba veszi, és megfelelően különbséget tesz a még folyó kutatások és a már befejezett kutatások értékelése között; - meglehetősen rövid idő alatt végrehajtható, tehát hasznos információkkal szolgál a kutatást vezetők számára; - ez a visszacsatolás hatással lehet a kutatás helyes irányban tartására is; - a lehető legjobban segiti elő az objektivitást a K+F értékelésében. Az ipari kutatás és fejlesztés elsődleges célja, hogy meghatározza azokat az üzleti lehetőségeket, amelyeket a nagyobb profit elérése érdekében ki lehet aknázni. Ezek a lehetőségek számszerűen több-kevesebb pontossággal definiálhatók, természetesen számitásba véve a versenyképességet éppen ugy, mint a műszaki teljesítőképességet. Ha a kutatás feladata a lehetőségek feltárása, ugy eredményességét a feltárt lehetőségek kihasználásából származó nyereség összegével lehet lemérni. Ha a kutatás célja a lehetőség feltárása minimális költségek mellett, a kutatás hatékonysága a kutatási-fejlesztési költségek egy egységre jutó profitnövekménnyel mérhető. A lehetőséget azon piac mérete szerint határozzák meg, amelyen az illető termék műszakilag megfelelő és gazdaságosan értékesíthető. FUNKCIÓELEMZÉS A KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS IDŐSZAKÁBAN A lehetőség megállapítása azzal kezdődik, hogy a vizsgálat során a számba jöhető terméket, vagy termékeket sorra veszik, és megállapítják ezek végső felhasználási területét. Alapvető fontosságú, hogy mielőtt a piac teljes egészéről megkísérelnének képet formálni, tanulmányozzák és ismerjék meg a leglényegesebb befolyásoló tényezőket. A lehetőség vizsgálatánál a műszaki alkalmasságot mindig természetes mértékegységben kell számitásba venni, nem értékben. Ez ugyanis független a költségektől. Ezeket a tulajdonságokat /suly, térfogat, fordulatszám, teljesítőképesség stb./ úgynevezett értéktényezőkkel konvertálni lehet ahhoz, hogy a "lehetőség" vizsgálatánál számitásba vehetők legyenek. Az érték számszerű megközelítéséhez a terméket elsősorban funkcionálisan kell vizsgálni /milyen szolgáltatást nyújt, mire jó, hogyan használható/. A vizsgálatot végző személynek azt kell szem előtt tartania, hogy azt a funkciót, amelyet a terméknek be kell majd töltenie, hogyan helyettesitik vagy hajtják 189