Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

2. szám - Szemle

fejlesztés utólagos értékelésének általánosan elfogadott módszertana. Az alábbiakban konstruktiv, gyakorlati módszert ismertetünk, amely segitségével számottevően javitani lehet az értékelési folyamatot. ' Ez az eljárás nem alkalmaz uj matematikai módszereket, sem pedig elvont fogalmi megközelítéseket, pusztán egyszerű, jól ismert ötletek kombinációja, amely már kiállta különböző kisérletek próbáját és remélhető, hogy a gyakorlat próbáján is meg fog felelni. A kutatás értékelésében fontos a határozott megkülönböztetés utólagos és folyamatos értékelés között. Az utólagos értékelés általában meghatározott időközönként történik, rendszerint évente, és két lépésre bontható: - A kutató intézmény technikai teljesítményének értékelése. /Ennek célja, hogy megállapítsa: a kutatócsoport mennyire tölti be előre kiszabott feladatkörét./ - A második lépés a kutatócsoport által elért eredmények értékelése. /Ez a mérlegelés számot ad arról, hogy a kutatók mennyire járulnak hozzá az intézmény egységes céljainak eléréséhez./ Az értékelésnek különösen nagy a jelentősége a célkitűzésektől eltérő /kisebb/ teljesítmények esetén. A gyenge kutatási teljesítmény általában két különböző körülmény hatására vezethető visszaT - A kutatók nem a vezetéssel egyetértésben már előre megszabott, specifikus kérdésekkel foglalkoznak. - Azzal foglalkoznak ugyan, amit kiszabtak nekik, de nem olyan módon, hogy azzal a kutatóhely általános céljait szolgálnák. Az egyes kutatási feladatok célkitűzéseikben jelentősen eltérhetnek. Az értékelési folyamat eredményessége érdekében célszerű a már korábbi döntésekkel elinditott kutatásokat három különálló kategóriába sorolni. Ezek a következők: a folyamatban levő, üzleti célokat szolgáló kutatások fenntartása, - uj, nagy kockázattal járó kutatások, - felfedező kutatások. A kutatási célokat általában a kutató szervezet és az üzem azon részlegei állit ják össze, amelyek majd a kutatócsoport által elért eredményeket fel fogják használni. Ezek, a már meglevő termékek esetében a gyártórészleg és a piackutató részleg. Viszont a nagy kockázattal járó, uj termékeket érintő kutatásoknak feltétlenül a vezetés hatáskörébe kell tartozniuk. Minden kutatási program értékelése számszerű arányok kimutatásán alapulhat. Az értékelésbe célszerű a különböző területek bevonása. A javasolt módszer a számszerű teljesítmény értékelésre négypontos skálát alkalmaz /0; 1; 2; 3;/. Az egyes értékek az alábbi tényezők figyelembevételével alakithatók ki: 0: A kutatás nem érte el a célkitűzést. Ennek okai a következők lehetnek: - meghaladta a kutatócsoport erejét, - kifutottak a megadott határidőből , vagy - jelentősen túllépték az erre a célra kiutalt összegeket. 1_: A kutatók nem teljesen a kijelölt célokat érték el, de azért meglehetős előrehaladás tapasztalható. 4/ COLLIER,D.W. - GEE,R.E.: A simple approach to post-evaluation of research. /А kutatás utólagos értékelésének egyszerű módszere./ = Research Management /New York/, 1973.május. 12-1?.p. 188