Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

alacsonyabb "presztízsű" nyelv/, illetve két- vagy többnyelvűségről. Eltérő lehet a többnyelvű beszélők eloszlása is, például a cári Oroszországban a kétnyelvűség /francia-orosz/ társadalmi státushoz kötődött. A kétnyelvűségnek általában két fajtáját különitik el: a "koordinált" /mellérendelt/ esetben a szocializáció /a társadalomba való beilleszkedés/ folyamata mind a kettőben végbemegy, s a két nyelv használatának megoszlása a különböző beszédfunkciókat követi; a másik esetben —

"compound" /összetett/ kétnyelvűség— az egyik nyelvet csak később tanulják meg."^^ ^^ Ez utóbbi esetben az egyes nyelvek közt erős a kölcsönhatás, az interferencia. Hogy a kétnyelvű közösségben mikor melyik nyelvet használják, az a szituáció, a téma, a beszédbeli szerepviszonyok, 40/ a beszédesemény formalitása által meghatározott. Fishman a többnyelvű szituációt négy, hierarchikusan elhelyezkedő tényezővel irja le: 1. a nyelvközösség, 2. a szférák/család, baráti társaság, vallás, nevelés, munkahely/, 3» a szociális kapcsolatok fajtái /zárt-nyilt/, 4. "interakciós tipusok": személyes, vagyis amelyben a szociális helyzet a meghatározó, illetve tranzakciós: a családias, kötetlenebb tipus/. Az egymással kapcsolatba kerülő nyelvek kölcsönösen hatnak egymásra. A hatás iránya és nagysága egyrészt a nyelv szerkezeti tényezőitől, másrészt nyelven kivüli tényektől /hatalmi viszonyok/ függ. A két nyelv összetevéséből előre megállapithatjuk a nyelvek szerkezetéből adódó "interferencia"-jelenségeket; ezek érinthetik a nyelvek hangállományát, nyelvtanát vagy szókészletét. A "transzfer", vagyis az egyik nyelvből a másikba való átvitel valószinüsége az elemnek a nyelvi rendszerbe való beágyazottságának mértékével forditottan arányos. A nyelven kivüli tényezők közé tartozik a nyelv presztizse, ami a nyelvközösség politikai, gazdasági, kulturális erejétől, színvonalától, irodalmi vagy Írásos múltjától, nemzetközi szerepétől, megujulásra való képességétől függhet. A transzfer jelenségeket befolyásolják környezeti tényezők, a nyelvek közötti kapcsolat szorossága és időtartama, s a beszélők "lojalitása" nyelvük iránt. A nyelv iránti 41/ attitűd /és ezzel együtt a tendencia a nyelvtanulásra/ erősen a nyelvek presztízsén alapul; a valóságos tények mellett azonban igen nagy szerepet játszik az is, 38/ FISHMAN,J.A.: Bilingualism, intelligence and language. /Kétnyelvűség, intelligencia és nyelv./ = Modern Language Journal /New York/,1965.49.no. 227-237-p. 39/ ERVIN-TRIPP,S.M. - OSGOOD,C.E.: Second language learning and bilingualism. /Kétnyelvűség és a második nyelv elsajátítása./ = Journal of Abnormal and Social Psychology /Boston/,1954.49.

no. 139-146.

p. 40/ FISHMAN,J.A.

: Sociolinguistic perspective on the study of lingualism. /А kétnyelvűség tanulmányozásának szociológiai szempontja./ = Linguistics, 1968.39. no. 21-49.p. 41/ WEINREICH,U.

: Languages in contact. /Érintkező nyelvek./ The Hague, 1963. Mouton. 148 p. NADER,L.: A note on attitudes and the use of language. /Néhány észrevétel az attitűdökről és a nyelvhasználatról./ RSOL 2?6-282.p. 85