Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

fel, melyen a legformálisabbtól a legkevésbé formálisig helyezte el a beszédstílusokat /kódokat/. Megfigyelései azt mutatják, hogy a mindennapi beszédben csak a felső középosztály tagjai ejtik a presztizs-változatokat. Az alsó középosztály pongyola stilusban ugyanolyan megbélyegzett változatokat ejt, mint az alatta levő osztályok. A legformálisabb stilus felé haladva azonban az alsó középosztály presztizs-ejtése messze felülmúlja a felsőét. Ez a jelenség a "hiperkorrekció", és mindig csak változásban levő elemeket érint. /А jelenség egyébként nem volt eddig sem ismeretlen egyes nyelVjelenségek leírásánál, vö. a "

Doktor ur, köhögöm

" féle "tulikesitett" alakokat./ Labov minden rétegben lefelé és felfelé "mobil" valamint "stabil" csoportokat különböztet meg. A felfelé mobil csoport azokat a normákat fogadja el, amelyek a következő legmagasabb gazdasági-társadalmi csoport nyelvhasználatát szabályozzák /ter mészetesen nem nyelvi, hanem éppen társadalmi okokból/. Az alsó középosztályban van a legnagyobb felfelé mobil csoport, ez magyarázza a hiperkorrekt ejtésüket. A felfelé mobilitás nagy társadalmi szerepe hozza magával a hiperkorrekt változat elterjedését. A hiperkorrekcióval kapcsolatban jól megfigyelhető, hogy a beszélő nem saját tényleges ejtését, hanem a szándékát érzékeli. Magnós kísérletek azt mutatják, hogy akik a legtöbb megbélyegzett változatot használják mindennapi beszédükben, másoknál éppen ők a legérzékenyebbek ezekre, és azt, aki igy beszél, ostobának, alacsonyrendűnek Ítélik. A bizonytalanság is az alsó középosztály tagjainál a legnagyobb: ők ismerik fel a legtöbb hang esetében, hogy azt másként pO / kell ejteni a presztízsnek megfelelően, mint ahogy ők általában használni szokták. KÓDVÁLTOZÁSSAL MAGYARÁZOTT NYELVI VÁLTOZÁS Azt, hogy csupán az alsóbb osztályok veszik át a felsőbbek nyelvhasználatát vagy mind a kettő hat egymásra, illetve egyik sem a másikra — ezt az adott közösség interakciós sémáin keresztül lehet vizsgálni, hiszen a különböző rétegek az egymással való érintkezésben gyakorolnak hatást egymásra. /Az "osztály" szót mindvégig —az ismertetett munkák terminológiáját követve— nem a marxista társadalomelméletben használt jelentésben, hanem a nyugati kritikai baloldal szóhasználatát alapul véve alkalmazzuk./ A változatok egy közösségben két szempont szerint rendezhetők: nyelvjárási és egymásrahaimozott változat szerint; az 28/ LABOV,W.: The effect of social mobility on linguistic behavior. /А társadalmi mobilitás hatása a nyelvi viselkedésre./ DSL 58-76.

p. 29/ LABOV,W.: Hypercorrection by the lower middle-class as a factor of linguistic change. /Az alsó középosztály hiperkorrekció

ja mint a nyelvi változás egy tényezője./ SL 84-113-p.