Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

például telefonáláskor az, aki felveszi a kagylót, nem szól bele, hanem hallgat, a 24/ két fél szerepet cserél, és ez a hivót megzavarja. KÓDVÁLTÁS A KÓDVÁLTÁS ELVI ÁLTALÁNOSÍTHATÓSÁGA Ha a kommunikáció fentebb emiitett tényezői megváltoznak egy beszélgetés során, a partnerek kénytelenek kódot váltani. Az egyik alapeset az, hogy a beszédhelyzet, illetve a beszélő személyek változnak meg. Például ha egy előadó, miután meglehetősen formális stílusban elmondta a magáét, kötetlen vitát szeretne kialakítani erről a témáról, s ezért humorizálni kezd. Ez a helyzetből fakadó kódváltás. Főleg olyankor jellemző, ha az interakció "tranzakciós" jellegű, azaz társadalmilag igen körülhatárolt szerepeket megtestesítő emberek, határozott cél érdekében érintkeznek. A második alapesetben a téma változik meg — például a beszélők magánügyeik tárgyalásáról közügyekre térnek át. Ez a metaforikus kód25/ váltás, és inkább a személyes interakciókat jellemzi. A kódváltás legszembetűnőbben a két- és többnyelvű közösségekben figyelhető meg /de természetesen megtalálható az egynyelvüekben is/, ezért a két- és többnyelvűség kutatásának nemcsak gyakorlati, hanem igen nagy elméleti jelentősége is van. A társadalmi szerepviszonyokat érzékenyen jelzi, hogy a rendelkezésre álló kódok közül melyik milyen beszédhelyzethez kapcsolódik. /А kód megállapításával egyértelmű és nem egyértelmű helyzetekben a Nyelvválasztás c. rész foglalkozik./ A kódváltásnak nagy szerepe van a nyelvi változás magyarázatában is, valamint az oktatásban és a hátrányos helyzetet magyarázó társadalmi viszonyok feltérképezésében. Ezért a szociolingvisztikai kutatások zömét három fő csoportra osztottuk: nyelvi változás, két- és többnyelvűség, oktatás. Ez a sorrend nem hierarchikus, legfeljebb annyit mondhatunk róla, hogy a "legnyelvészetibb" kérdéstől a "legszociologikusabbig" vezet. 24/ SCHEGLOFF,E.A.: Sequencing in conversational openings. /Sorrendek a beszéd megkezdésénél./ DSL 346-380.p. 25/ BLOM,J.-P. - GUMPERZ,

J.J.: Social meaning in linguistic structures: code-switching in Norway. /Nyelvi szerkezetek társadalmi jelentése: kódváltás Norvégiában./ DSL 407-434.p. 79