Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

vei a feladó, a cimzett, a csatorna, a téma és a környezet adottak, társadalmi jellemzőik együttesen határozzák meg a kódot és az üzenet formáját. Itt néhány tipikus példáját adjuk egyes tényezők meghatározó szerepének. Természetesen valójában minden tanulmány ezeken a szempontokon alapul, habár most más, jellemzőbb szempontok alapján csoportosítottuk őket; az itt elhanyagolt tényezők elméleti vizsgálata elsősorban a kódváltás cimszó .alatt található. A feladó és a cimzett relativ társadalmi helyzete, azaz a beszédhelyzet 19/ által legtisztábban meghatározott jelenség a megszólítás. Szimmetrikusnak nevezzük a megszólítás formáját két beszédpartner között, ha mindketten ugyanazt az alakot használják — kölcsönösen tegezik vagy magázzák egymást, illetve ugyanazt a cimet használják. A szimmetrikus megszólitás szolidaritást és társadalmilag egyenlő helyzetet fejez ki. Asszimetrikus a megszólitás, ha az egyik beszélő "tiszteletibb" formát használ, mint a másik — ez a hatalom megnyilvánulása. A megszólítások rendszere egy repertoáron belül jól algoritmizálható: a meghatározó tényezők lehetnek például a státus szempontjából fémjelzett helyzetek, a rang, a rokonság foka, a korkülönbség, stb. Egyes nyelvekben ezek a tényezők önmagukban is nem csupán a megszólítást kifejező szavak nyelvtani alakját, ha20/ nem az összes többi mondatrész alakjait is megkülönböztetik. Szintén a feladó személyével közvetlenül függ össze, hogy egyes szavakat, nyelvtani formákat csak bizonyos csoportok —például nők— használnak, és ezzel azt az értékelést fejezik ki, ami 21/ róluk a társadalmi tudatban kialakult /a nő gyenge, bizonytalan, stb./ Nemcsak a megszólítást, hanem az egész kódot meghatározza például az ur-szolga viszony. Egyes népeknél egy szolga például ismerheti azt a kódot, amelyhez presztizs fűződik, de 22/ uraval szemben tilos alkalmaznia. A beszédhelyzeteket vizsgáló tanulmányok általában a következő jellemző helyzeteket különítik el: család, iskola, munkahely, vallási szertartás és baráti 23/ kapcsolat. Az egyes beszédhelyzeteket magukat is szigorú szabályok irányítják. Ha 19/ BROWN,R. - GILMAN,A.: The pronouns of power and solidarity. /А hatalom és a szolidaritás névmásai./ RSOL 252-276.p. FRIEDRICH,P.: Social context and semantic feature: the Russian pronominal usage. /Társadalmi környezet és jelentéstani vonások: az orosz névmáshasználat./ DSL 270-300.p. 20/ GEERTZ,C.: Linguistic etiquette. /Nyelvi etikett./ RSOL 282-296.p. MÁRT0NFI,F.: A tiszteletiség kifejezési formái a kelet- és délkeletázsiai nyelvékben. /А koreai verbum finitum szociolingvisztikai vonatkozásai./ Altalános Nyelvészeti Tanulmányok VIII. i.m. 159-180.p. 21/ LAKOFF.R.: Language and woman's place. /А nyelv és a nők helyzete./ = Language in Society /London/,1973«1•uo. 45-80.p. 22/ ALBERT*,E.M. : Culture patterning of speech: behavior in Burundi. /А beszéd kulturális mintái: viselkedés Burundiban./ DSL 72-105.p. 23/ FISHMANjJ.A.: Domains and the relationship between micro- and macrosociolinguistics

. /Témák és a mikro- és makroszociolingvisztika közötti viszony./ DSL 435-454.p. 78