Tudományszervezési Tájékoztató, 1975
1. szám - Szemle
SZOCIOLINGVISZTIKAI ALAPFOGALMAK A szociolingvisztika legalapvetőbb fogalma a kommunikativ kompetencia. Mig a nyelvi kompetencia a beszélőnek azon képességéről ad számot, hogy képes megalkotni az adott nyelv nyelvtanilag helyes mondatait, a kommunikativ kompetencia azt a képességet irja le, hogy a beszélő a mondatok összességéből ki tudja választani azt a kifejezési formát, mely adekvátan tükrözi a beszédhelyzetet meghatározó társadalmi normákat. Erre azért van szükség, mert a beszélők viszonylagos társadalmi helyzete, a kommunikációs helyzet, a téma, a közeg meghatározza, hogy az azonos jelentésű mondatok közül melyik alkalmazható, sőt esetleg éppen azt, hogy mikor kell "nyelvtanilag helytelen" formákat használni. A kommunikativ kompeten12/ cia jellemzően a viselkedés megkötéseivel kapcsolatos fogalom. A szociolingvisztikai kutatások nyelvközösség-központú а к . A nyelvközösség az a társadalmi egység, melyben a kifejezési forma megválasztását meghatározó szabályok érvényesek. Jellemzője, hogy tagjai legalább egy közös nyelvet beszélnek, van közös értékrendszerük, amely ezeknek a szabályoknak társadalmi alapját jelenti, ismerik a szokásos kommunikációs mintákat. A kommunikációs események a közösségen belül sokkal gyakoribbak, mint különböző közösségek tagjai között. A közös nyelvhez presztizs szempontok, kodifikáció és lojalitás fogalmak fűződnek. A nyelvközösségek méretüktől és társadalmi jellegüktől függően különbözőek. A kommunikáció egysége a szociolingvisztikában a beszédesemény Ezt az interakciós folyamatot a választás, az alkalmazkodás és a reakció jellemzi. A beszédesemény részének tekintjük a nyelvi és nyelven kivüli környezetet is. Az egyes alkalmakkor a választást a szerepviszonyok döntően meghatározzák. Választani a szociolingvisztikai változók közül kell. Mivel a nyelvi viselkedést, a használatot is rendszerszerűnek tekintjük, e változók is egyfajta "rendszert" alkotnak; a választás egy beszédeseménykor nem alternativ rendszerek között történik, hanem egyetlen rendszer alternatívái között. A nyelvi szerkezet valamennyi szintjén /hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan/ elhelyezkedő változók együtt előforduló csoportjai alkotják a nyelvi repertoárt. A választás —akár a nyelvtanilag helyes mondatok megalkotása— öntudatlanul, automatikusan történik. Mivel a választások társadalmilag meghatározottak, minden egyes nyelvi jelhez a valóságra utaló /referenciális/ tartalmán kivül társadalmi jelentés is fűződik. Ugyanilyen társadalmi jelentése 12/ HYMES,D.H.: On communicative competence. /А kommunikációs kompetenciáról./ Sociol inguis tics. Szerk. Bright,¥. The Hague - Paris,1964. Mouton. 269-294. р./ /továbbiakban : S.L./ 75
