Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

sal foglalkozott behatóbban. E terület rendkivül fontos az egyénnek a társadalomba való beilleszkedése, illetve a nyelvi és gondolkodási képességek fejlődésének kölcsönhatásai szempontjából /ld. Bernstein/. Szociológia: a szociolingvisztika szó egyfajta "szociológia + lingvisztika 9/ = szociolingvisztika" érteimezest is sugall, holott a szociolingvisztika inkább csak felmérési módszereket, a "szerep" fogalmát és a csoporton belüli viselkedést meghatározó tényezők kutatását vette e helyről. Mindemellett a szociolingvisztika felfogható szakszociológiának is, vagyis a nyelvi jelenségek szociológiájának, bár ez irányba a kutatás még csak mostanában kezdődik. A pragmatika — az általános jelelmélet, a szemiotika részeként— sok rokon vonást mutat a szociolingvisztikával, hiszen a jel és a jelhasználó, az egyes megnyilatkozás és annak nyelvi, illetve nyelven kivüli környezetének vizsgálata a feladata. A "szocioszemiotika, vagyis a társadalmi jelzési és szimbolizálási folyamatok vizsgálata egyes témaköreiben /például köszönések, megszólitások, "tegezés-magázás" vizsgálata/ gyakorlatilag átfedésben van a szociolingvisztikával. Az etnográfia a közösségenként eltérő kulturális, szociális viselkedési minták szabályszerűségeinek vizsgálatával viszonyítási alapot adhat az ezeknek megfelelő nyelvi formák rendszerezéséhez.""''^ GYAKORLATI IGÉNYEK Sem a nyelvtudomány belső fejlődési tendenciái, sem az egyes tudományágak továbbfejlődése által létrehozott komplex kutatási lehetőség /sőt szükségszerűség/ nem lett volna elegendő a szociolingvisztika ilyen robbanásszerű kibontakozásához, ha nem jelentkezik egyre sürgetőbb igény a társadalmi nyelvhasználatban fellépő problémák kiküszöbölésére. A nyelv a társadalom kollektiv tapasztalatainak továbbadási eszköze, a továbbadandó ismeretanyag pedig egyre növekszik. Nemcsak a termelőmunka igényel egyre nagyobb nyelvi képességeket; a világ megismerése, az egyén beilleszkedése az adott társadalomba, a társadalmi viszonyok tudatosulása mind függ a megfelelő nyelvi képességek elsajátításától. A nyelv egyre inkább munkaeszközzé —és egyben manipulációs eszközzé is— válik. 9/ HAGER,F. - HABERLANDjH. - PARIS ,R.: Soziologie + Linguistik. /Nyelvészet + szociológia./ Stuttgart,I973. J.B.Metzlersche Verlagsbuchhandlung. 38I p. 10/ MAAS,

U. - WUNDERLICH,D.

: Pragmatik und sprachliches Handeln. /Pragmatika és nyelvi cselekvés./ Frankfurt а.

M.,

1972. Athenäum-Skripten Linguistik. 323 p. 11/ GARFINKEL,H.: Remarks on ethnomethodology

. /Megjegyzések az etnometodológiáról./ Directions in Sociolinguistics. The ethnography of communication. /Szociolingvisztikai irányzatok. A kommunikáció etnográfiája./ Szerk. Gumperz,J.J. Hymes,D. New York,

1972. Holt, Rinehart and Winston. 301-324 p. /А továbbiakban: DSL./ 74