Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

A TUDOMÁNYOS KÖLTSÉGVETÉS ALAKULÁSA ÉS MEGOSZLÁSA A magánipari K+F költségvetés volumene az 1973 márciusában zárult pénzügyi évben 16,7 %-kal volt nagyobb az előző esztendőénél, s elérte az 1 04-5 milliárd jent. Az állami és egyetemi intézményekben eszközölt hasonló befektetésekkel együtt a gyarapodás mértéke 16,8 %-os volt az 1972-es pénzügyi évben, a pénzügyi eszközök összértéke pedig 1 800 milliárd jenre, azaz 6 milliárd d .. 4/ g-ra rúgott. A fejlődés dinamizmusának érzékeltetésére elég megemliteni, hogy 1969-ben a teljes tudományos költségvetés 2,6 milliárd g összegű volt."'

/

/ Azóta az uj kutatóintézetek egész sorát létesitették — többek között ürkutatási-ürrepülési, magfizikai, nagyenergiájú fizikai, hegesztéstudományi, élettani paleoantropológiai jellegűeket. A folyó évtized kezdetén pedig megkezdte tevékenységét az egyetemközi számitógéprendszer is. A keretek felhasználásának módja az utóbbi években nagymértékben változott: az alapkutatásokra a korábbinál jóval nagyobb arányban juttattak pénzügyi eszközöket, amelyek körülbelül 25 %-át tették az összráforditásoknak /számos fejlett tőkés országban ez 10-12 % körül mozog/. Alkalmazott kutatásra Japánban hozzávetőleg a K+F költségvetés 30 %-a, fejlesztésre pedig a fennmaradó része jut. A K+F költségvetés nagyságrendj ét , illetve arányait és forrás-összetételét illetően Japán helyzete eltérő a világ vezető hatalmaiétól. Az Egyesült Államok, mely az egyetlen nála nagyobb gazdasági erejű tőkés állam, a bruttó nemzeti termék /BNT/ 3 %-át forditja a K+F tevékenység finanszírozására. /А Szovjetunióban ugyanerre a célra a BNT 3>3 %-a jut./ Japán viszont még 1972-ben is csak mintegy 2 %-át költötte a társadalmi össztermék értékének, K+F tevékenységre. Az állam jóval nagyobb részt vállal a kiadásokból még az Egyesült Államokban is, mint a távolkeleti szigetországban. Az Egyesült Államokban a K+F munka támogatására —az ily célra szolgáló összráforditásoknak— tartósan kb. 70 %-át vállalja magára a kincstár. Japánban ez a legutóbbi időkig 26-30 %-os arányú volt, s csak ujabban növekedett 39-40 %-ra. Ez az irányzat összhangban áll a távolkeleti nagyvállalatok követelésével, amelyek a jövőben még intenzivebbé kivánják tenni a kormány elkötelezettségét. A magánforrásokból származó kutatási és fejlesztési ráforditások ágazati szóródását illetően figyelemre méltó, hogy a villamos-, az elektro4/ Industry's R and D outlays increase. /Az ipari K+F befektetések növekednek./ = Focus Japan /Tokió/,1974.junius. 21.p. 5/ NAKASONE,Y.: The way ahead of Japanese science policy. /Japán jövőbeni tudománypolitikájának iránya./ = Nature /London/,1972.

nov.24. 187-188.

p. 52