Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

nikai- és a vegyipar területére összpontosul hozzávetőlegesen a beruházások fele, utánuk sorrendben a közlekedési eszközök /repülőgépipar, hajózás, vasút és gépkocsi előállítás/ tökéletesítése, majd a kohászat és gépgyártás terén végzett K+F tevékenység következik. Az állami finanszírozás a híradástechnikai, a környezetvédelmi, az atomés űrkutatásban, valamint az oceanográfia területén volt különösen látványos. A hetvenes évtized kezdetén bocsátották földkörüli pályára az első japán űrállomást és ekkor készítettek első izben teljesen japán gyártású rakétát. A közeli idők feladatai közé sorolták az atomhajtású óriáshajók különféle típusainak kifejlesztését, aminek versenyképes megoldásától nagymértékben függ, vajon a távolkeleti hajóipar képes lesz-e tartósan biztositani jelenlegi nemzetközi vezetőszerepét. Az óceán erőforrásainak komplex feltárására az Óceánkutató Bizottság előrejelzése szerint I97I-I98O között 383 000 milliárd jent fordítanak, aminek 60 %-át folyósítja az állam. Helytelen volna azonban a japán kutatási és fejlesztési költségvetés kereteiből megítélni a tudományos élet színvonalát, amely a valóságban ennél sokkal magasabb nivóju. Ezzel kapcsolatban a távolkeleti szigetország hivatalos és tartós irányzatát az a koncepció jellemzi, mely szerint a K+F területén egyetlen ország sem támaszkodhat kizárólag saját erőforrásaira. A tudomány- és technika előrehaladása csupán nemzetközi együttműködés, széles körű ko- . . 7/ operacio utján fejlődhet igazan dinamikusan, ami korunkban már a vezető hatalmakra is érvényes tétellé vált. "KNOW-HOW" VÁSÁRLÁS Japán a II. világháborút követő időszakban a világ legnagyobb "knowh 0 w" vásárlója lett. Az importált technikai és tudományos vívmányok, s részben hazai továbbfejlesztésük, valamint önálló kutatási erőfeszítéseik eredményeinek felhasználásával a japánok jóval lendületesebb és kiterjedtebb műszaki és termelési felfutást biztosítottak —egy sor kedvező hazai és nemzetközi tényezőt kiaknázva— országuk gazdasági életében, mindenek előtt az iparban, mint bármelyik más fejlett tőkés állam. 6/ KOZMIN.B.: Japonszkij put' naucsno-tehnicseszkogo razvitija. /А tudományos-technikai fejlődés japán utja./ = Mirovaja Ékonomika i Mezsdunarodnüe Otnosenija /Moszkva/,1973.6.no. 51-62.p. 7/ KANAYAMAjN.: Toward a new dimension of R+D: an international perspective /А kutatás és fejlesztés uj dimenziója felé: nemzetközi távlat./ = Oriental Economist /Tokió/,I97I.február 24-36.p. 53