Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

3-4. szám - Szemle

Az amerikai pszichológusok ugy tartják, hogy a nem-formális forrásokból származó információk a kutatás kezdeti szakaszában a leghasznosabbak, valamint a kutatás befejezésekor, amikor az eredmények alkalmazását tervezik, feldolgozzák és értelmezik a kapott adatokat. Ötletsugalló minőségben a nem-formális kapcsolatok az irodalom olvasása után következnek. 27/ Mint a legfontosabb információk megtalálására szolgáló módszert a következőképpen értékelik: Könyvekben, folyóiratokban található hivatkozások Szakértőkkel való konzultációk Referativ mutatók Intézeti kolle'gákkal való kapcsolat Intézeten kiviili kollegákkal való каре A megkérdezettek száma % 59 /összehasonlításul/ 34 32 /összehasonlításul/ 27 olat 23 A nem-formális kapcsolatokat a tudósok a második helyre állitják tehát, a referáló folyóiratok és mutatók mögé. Mindezek ellenére —amint az INFROSS program keretében folyó kutatásokból kiderült—, a nem-formális kapcsolatokat néha nem értékelik: sok angol tudós /a megkérdezettek egyhatoda/ soha nem konzultált szakértőkkel, intézeti kollégákkal és nem beszélgetett vagy levelezett intézeten kivüli kollégákkal. A tudományos intézetekben dolgozó kutatók szivesebben élnek a nem-formális kapcsolatokkal , mint katedrán levő kollégáik. Az is kiderült, hogy a kollektive létszáma befolyásolja a tudósok nem-formális kapcsolatok iránt mutatott aktivitási szintjét és érdeklődését. A cikk szerzőinek adatai szerint a tudományos munkatársak többsége /а megkérdezettek 75-100 %-a , akik az Ukrán Tudományos Akadémia társadalomtudományi szekciójához tartozó különböző intézetekben dolgoznak/ a külföldi tudósokkal való kapcsolatok terén /levelezés, személyes találkozások/ csak minimális lehetőségekkel rendelkezik. Ennek megfelelően utolsó helyre teszik azokat, s más, nem-formális kapcsolatokat részesítenek előnyben. A tudományos segédmunkatársak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a saját intézeti kollégáikkal való kapcsolatnak, mint a vezető tudósokkal való kapcsolatnak, s igy nem is rendelkeznek az intézet falain kivül gyümölcsöző kapcsolatokkal. A régészek viszont az intézeti kapcsolatoknál többre tartják az ország más területén dolgozó kollegákkal való kapcsolatokat. AZ INFORMÁCIÓ-ELLÁTÁS KÉRDÉSEI A cikk szerzői által végzett felmérés azt mutatja, hogy olyan információ-feldolgozásra, amelyet az információs szolgálat bármelyik munkatársa is el tudna végezni, a tudományos munkatársak napi munkaidejükből másfél-két, az Irodalomtudományi Intézetben három ótát fordítanak. Ennek ellenére az információ-keresést nem bizzák információs vagy könyvtári munkatársra. Minden megkérdezett irodalomtudós egyetértett abban, nogy a szükséges adatok megkeresése a tudományos kutatás elidegeníthetetlen része, s a tudományos főmunkatársak 25 %-a ugy véli, hogy az információs munkatársak nem eléggé szakképzettek az információ-keresés szempontjából. A történettudomány területén dolgozó tudományos segédmunkatársak 90 %-a nem bizza az információ-keresést információs munkatársakra. A külföldi adatokkal összhangban a társadalomtudósok igen fontosnak Ítélik az önálló információkeresést formális és nem-formális 26/ WOOD,D.N.: i.m. 27/ LINE.M.: i.m. 395