Tudományszervezési Tájékoztató, 1975
3-4. szám - Szemle
Végül a harmadik téma a permanens nevelés. Ezen a területen az UNESCO arra törekszik, hogy biztositsa az iskolai és iskolánkivüli nevelési formák egységét, a fiatalok nevelése és a felnőttnevelés közötti folyamatosságot és egységet. Erről "A permanens nevelés strukturál és tartalma" elnevezésű, újonnan létrehozott osztálynak kell elsősorban gondoskodnia. A nevelésügyi politika és tervezés területén két magasszintű kormányközi konferencia összehívása várható. 1975-ben rendezik meg a huszonöt legkevésbé fejlett ország magasrangu oktatásügyi szakembereinek értekezletét a legmegfelelőbb nevelésügyi fejlesztési stratégiák meghatározása témakörében. 1976-ban pedig sor kerül az afrikai tagállamok oktatásügyi minisztereinek második regionális konferenciájára. A miniszteri konferenciák határozatai alapján az UNESCO folytatja a tagállamok oktatási politikáiról szóló tájékoztatás összegyűjtését és terjesztését, és szorgalmazza a népesedés ütemének, a munkaerőszükségletnek a lakosság belső rétegeződésének és vándorlásának következményeivel és a fejlesztés szükségleteivel egyaránt összhangban álló neveléstervezési módszerek kidolgozását. Ebben fontos szerepet vállal az UNESCO-hoz tartozó Nemzetközi Neveléstervezési Intézet /11ЕР, Párizs/. Az IIEP a tanfolyamok megszervezésén kivül igen fontos kutatási és tájékoztatási tevékenységet fejt ki, elsősorban a nevelési rendszerek hatékonyságának vizsgálata terén. A neveléshez való hozzájutás egyenlő esélyeire vonatkozóan ujabb nemzetközi okmány kidolgozását tervezik, amely szabályozná az oktatás terén alkalmazott diszkrimináció elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezmény és ajánlás által nyitva hagyott kérdéseket. Az oktatási programok, strukturák és módszerek cimü fejezet a hozzátartozó hat alfejezetben a tervek szerint a permanens nevelés szellemében —a felsőoktatás kivételével— egyesit! az oktatási folyamat egészével kapcsolatos tevékenységeket. A módszerek, oktatási anyagok és technikák terén a program elsősorban az oktatás és tanulás pedagógiai és pszichológiai folyamatának vizsgálatával foglalkozik, emellett igen fontos szerepet kap az uj technikai eszközök alkalmazásának kérdése. Támogatja az UNESCO a nevelésügyi ujitásokkal foglalkozó intézményhálózatokat elsősorban Ázsiában. Az oktatástechnika területén szakértői értekezletet rendez Budapesten /1976/, segitséget nyújt a tagállamoknak — többek között a Budapesten létrehozott Országos Oktatástechnikai Központ esetében Magyarországnak is. A permanens nevelés strukturál és tartalma cimü fejezet programja az óvodai neveléstől kezdve a felnőttnevelésig, az összes iskolai és iskolánkivüli oktatási formák struktúrájának és tartalmának megujitását, folyamatosságuk biztosítását tűzi ki céljául. Az e téren folytatott kutatások központja továbbra is az UNESCO Nemzetközi Nevelésügyi Intézete /Hamburg/ lesz. A felnőttoktatás, mint e fejezet része, továbbra is fontos helyet foglal el a programban. Az UNESCO támogatja az egyetemi felnőttoktatás nemzetközi kongresszusának megrendezését /1976/, a szövetkezeti és szakszervezeti felnőttoktatási tevékenységet, folytatja a felnőttoktatási információcsere nemzetközi hálózatának kiépitését és együttműködik a prágai szabadidő központtal. A Közgyűlés felkérte a főigazgatót, hogy a legközelebbi ülésszakig dolgozzon ki egy nemzetközi ajánlástervezetet a felnőttoktatás kérdéséről. Ebben a részben kapott helyet a gyógypedagógiai nevelés, a testnevelés, művészeti és esztétikai ismeretek, továbbá az idegennyelvek oktatása. Külön egységet alkot a tervezetben a természettudományi és műszaki ismeretek egyetemi szint előtti oktatása, amelyben a matematika, fizika, kémia és biológia oktatási módszereinek kutatásán kivül a műszaki és szakmai nevelés is helyet kapott. 377