Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

3-4. szám - Szemle

Végül a harmadik téma a permanens nevelés. Ezen a terü­leten az UNESCO arra törekszik, hogy biztositsa az iskolai és iskolánkivüli nevelési formák egységét, a fiatalok nevelése és a felnőttnevelés közötti folyamatosságot és egységet. Erről "A permanens nevelés strukturál és tartalma" elnevezésű, újonnan lét­rehozott osztálynak kell elsősorban gondoskodnia. A nevelésügyi politika és tervezés területén két magas­szintű kormányközi konferencia összehívása várható. 1975-ben rendezik meg a huszonöt legkevésbé fejlett ország magasrangu oktatásügyi szakembereinek értekezletét a leg­megfelelőbb nevelésügyi fejlesztési stratégiák meghatározása témakörében. 1976-ban pedig sor kerül az afrikai tagállamok oktatásügyi minisztereinek második regionális konferenciájára. A miniszteri konferenciák határozatai alapján az UNESCO folytatja a tagállamok oktatási politikáiról szóló tájékoztatás összegyűjtését és terjesztését, és szorgal­mazza a népesedés ütemének, a munkaerőszükségletnek a lakosság belső rétegeződésének és vándorlásának következményeivel és a fejlesztés szükségleteivel egyaránt összhang­ban álló neveléstervezési módszerek kidolgozását. Ebben fontos szerepet vállal az UNESCO-hoz tartozó Nemzetközi Neveléstervezési Intézet /11ЕР, Párizs/. Az IIEP a tanfolyamok megszervezésén kivül igen fontos kutatási és tájékoztatási tevékenységet fejt ki, elsősorban a nevelési rendszerek haté­konyságának vizsgálata terén. A neveléshez való hozzájutás egyenlő esélyeire vonatkozóan ujabb nemzetközi ok­mány kidolgozását tervezik, amely szabályozná az oktatás terén alkalmazott diszkri­mináció elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezmény és ajánlás által nyitva hagyott kérdéseket. Az oktatási programok, strukturák és módszerek cimü fejezet a hozzátartozó hat alfejezetben a tervek szerint a permanens nevelés szellemében —a felsőoktatás kivé­telével— egyesit! az oktatási folyamat egészével kapcsolatos tevékenységeket. A módszerek, oktatási anyagok és technikák terén a program elsősorban az okta­tás és tanulás pedagógiai és pszichológiai folyamatának vizsgálatával foglalkozik, emellett igen fontos szerepet kap az uj technikai eszközök alkalmazásának kérdése. Támogatja az UNESCO a nevelésügyi ujitásokkal foglalkozó intézményhálózatokat első­sorban Ázsiában. Az oktatástechnika területén szakértői értekezletet rendez Budapes­ten /1976/, segitséget nyújt a tagállamoknak — többek között a Budapesten létreho­zott Országos Oktatástechnikai Központ esetében Magyarországnak is. A permanens nevelés strukturál és tartalma cimü fejezet programja az óvodai ne­veléstől kezdve a felnőttnevelésig, az összes iskolai és iskolánkivüli oktatási for­mák struktúrájának és tartalmának megujitását, folyamatosságuk biztosítását tűzi ki céljául. Az e téren folytatott kutatások központja továbbra is az UNESCO Nemzetközi Nevelésügyi Intézete /Hamburg/ lesz. A felnőttoktatás, mint e fejezet része, továbbra is fontos helyet foglal el a programban. Az UNESCO támogatja az egyetemi felnőttoktatás nemzetközi kongresszusának megrendezését /1976/, a szövetkezeti és szakszervezeti felnőttoktatási tevékenységet, folytatja a felnőttoktatási információcsere nemzetközi hálózatának kiépitését és együttműködik a prágai szabadidő központtal. A Közgyűlés felkérte a főigazgatót, hogy a legközelebbi ülésszakig dolgozzon ki egy nemzetközi ajánlástervezetet a fel­nőttoktatás kérdéséről. Ebben a részben kapott helyet a gyógypedagógiai nevelés, a testnevelés, művé­szeti és esztétikai ismeretek, továbbá az idegennyelvek oktatása. Külön egységet alkot a tervezetben a természettudományi és műszaki ismeretek egyetemi szint előtti oktatása, amelyben a matemati­ka, fizika, kémia és biológia oktatási módszereinek kutatásán kivül a műszaki és szak­mai nevelés is helyet kapott. 377

Next

/
Thumbnails
Contents