Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

3-4. szám - Szemle

Az Írástudatlanság elleni küzdelem területén a funkcionális alfabetizálási programok befejezése után a hangsúly a gyakorlati akciók helyett az eredmények értékelésére, a kutatások folytatására és az információcserére tevődik át, s ez az alfabetizálási programra fordított összeg jelentős csökkenésében is megmutatkozik. A felsőoktatási programban jelentős helyet kapnak a felsőoktatási hálózat bővítésével kapcsolatos oktatáspolitikai, tervezési, szervezési és igazgatási kérdések, továbbá a felsőoktatás területén folyó nemzetközi kapcsolatok és cserék problémái. A következő két évben az UNESCO a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel /ILO/ közösen felülvizsgálja az oktatószemélyzet státusára vonatkozó nemzetközi ajánlás gyakorlati megvalósítását. Tanulmányozni fogja a felsőoktatási intézmények és programok vertikális és horizontális integrálásának módozatait és azt, hogy mi a tanárképző intézmények szerepe az oktatás megújításában. A szervezet folytatja a felsőoktatás uj irányzatainak kutatását, támogatja az európai felsőoktatási központ /Bukarest/ koordinációs és dokumentációs tevékenységét. A Nemzetközi Nevelésügyi Iroda /В1Е, Genf/ továbbra is a kutatásokra, a nevelésügyi dokumentáció-és információcsere szervezésére összpontosítja erőit, összehasonlító tanulmányokat folytat és figyelemmel kiséri a tagállamok oktatásügyi rendszerében végbemenő reformtörekvéseket. A XXXV. Nemzetközi Nevelésügyi Konferencia /1976/ témája: az oktatók szerepének változása és ennek következményei a pedagógusok képzésére és továbbképzésére. EGZAKT- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK A rendelkezésre álló eszközök korlátozott volta miatt a program összeállításakor szigorú kritériumok alapján kellett kiválasztani azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyek révén az UNESCO a legeredményesebben tud hozzájárulni a világ problémáinak megoldásához. Az igy kialakított program két fő célkitűzése a tudományos ismeretek kibővítése, és a tudománynak és a technológiának a tagállamok fejlesztése céljára való felhasználása . A tudományos és technikai fejlődés területén számos probléma az eddigi erőfeszítések ellenére is megoldásra vár: a fejlett és a fejlődő országok közötti tudományos és technikai különbség az utóbbi évek során tovább nőtt; az energetikai nehézségek fokozódtak; az információs források kihasználtsága még mindig elégtelen, különösen a fejlődő országokban; végezetül az enyhülés ellenére továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a tudomány és a technika eredményeit a békét és az emberi életet veszélyeztető célokra használják fel. A program a szektor tervezett akcióit a következő három nagy téma köré csoportosítja: tudománypolitika; információ és dokumentáció; kutatás és felsőoktatás — ide csatlakozik még "A tudomány a mai világban" cimü program, amely a fejlett és a fejlődő országok közötti tudományos szakadék csökkentésére irányuló intézkedésekkel foglalkozik. E tanulmányokat és elemzéseket különböző témákban megrendezésre kerülő értekezletek egészítik ki, s ezek eredményeiről az "Impact Science et Société" cimü, negyedévenként megjelenő folyóirat ad széles körű és rendszeres tudósítást. A tudománypolitika terén az UNESCO előkészíti az arab országok régiójában a tudománypolitika és a műszaki fejlesztés kérdéseivel foglalkozó miniszterek konferenciáját /CASTARAB, 1976/. Igy befejeződik az 1965-ben megkezdett régiónál is tudománypolitikai miniszteri konferenciák első ciklusa /CASTALA 1965, CASTASIA 1968, MINESPOL Europa 1970, CASTAFRICA 1974/, de ezek a konferenciák az elkövetkezendő évek során is a program állandó elemei lesz378