Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

sel—, mint a kauzális sikra irányuló elöntések körülmények hatására bekövetkező korrekciója. Tapasztalati tény, hogy a normák sikján sokkal lassabban mennek végbe a változások, mint a döntesek sikjan es a következmenyek kauzális sikján.Ezért lenne nagy j lentőségü az energiatakarékosság normaként való elfogadása. Az eddigi ábrázolás lényegében az állapotok és a rájuk ható összefüggések leirása; a rendszerszimuláció nyelvén ezt az ábrázolást az energia-helyzet panoráma szerű áttekintésének "forgatókönyvének" is nevezhetnénk. Az energia-politikus is hasonló megfontolásokból indul ki, amikor országa közép- vagy hosszutávu energia-politikájának jövendő alternatíváit keresi. Efféle megfontolások alapján dolgozza ki a döntési lehetőségeket, például amikor azt vizsgálja, mennyiben lehetséges az olaj nagyobbmértékü helyettesítése kőszénnel vagy magenergiával. S ilyen megfontolásokból indul ki akkor is, ha azt akarja tisztázni milyen következményekkel járnak az energiapolitikai intézkedések. Ezzel azonban az ilyen jellegű áttekintő vizsgálat már az értékelés fázisába lép át, hiszen az, hogy a kínálkozó alternatívák közül melyek részesülnek előnyben, újból a politikusok, a lakosság, a vállalatok és más hasonló döntési lehetőséggel rendelkező tényezők normáitól függ. Az ilyen forgatókönyv arra szolgál, hogy előkészítsünk vele egy modellkísérletet, majd e modellkísérletben mennyiségileg kiszámoljuk a forgatókönyvben jelzett lehetőségeket és a kiindulásul elfogadott feltételeket. A forgatókönyv a valóságban ható legfontosabb összefüggéseket tartalmazza, valamint azokat a feltevéseket, amelyek szükségesek az éppen kivánt számértékek, például statisztikai természetű adatok, célszerűnek itélt megszerzésére. Ezekből azután, a számitógép segítségével, a valóságban ható dinamikus folyamatokra vonatkozó állitások nyerhetők. Ezáltal kipróbálható, milyen eredménnyel járna, ha az egyik vagy másik alternativa ténylegesen megvalósulna . Problematikus azonban, miként formalizálhatok mondjuk a normák és a döntések sikján ható érték-elképzelések és viselkedés-módok. Ha az ember veszi át a normák és részben a döntések sikjának is a szerepét, akkor a formalizálás nélkülözhető. Ebben az esetben ugyanis a kauzális sik számitógépbe táplált részmodelljeivel kooperálva az ember tájékozódhat valódi lehetőségeiről és az ezek között ható összefüggésekről. Mert az ember szabadon dönthet, hogy a kauzális sikon mu tatkozó fejlődés kívánatosnak látszik-é neki, vagy pedig meg akarja változtatni. És ha a megváltoztatás mellett dönt, a számitógép akkor is megmutatja neki döntésének következményeit és költségeit. Ezáltal az ember maga is a modell részévé válik, beépül a teljes programba. Az ember ugyan szabadon dönt, de döntésének valóraváltására többnyire csupán néhány alternativa marad. Példának okáért a Föld egy részén fenyegető energiaválság elhárítására uj nagy beruházások szükségesek. Széntartalékokat kell föltárni, erőmüveket, finomítókat épiteni; továbbá növelni kell az energiahordozók importját, csökkenteni kell az egy főre jutó energiafogyasztást, vagy akár mindezeket a lehetőségeket kombi-