Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

náltan kell alkalmazni. És mindegyik lehetőségnek megvannak a maga jól meghatározott korlátai: a beruházásoknak határt szab a rendelkezésre álló tőke, az importnak a kinálat, a fogyasztás csökkentésnek az egyéb célok eléréséhez nélkülözhetetlen energiaminimum. GONDOLKOZÁS KÖVETKEZMÉNYEKKEL A számitógépbe betáplált döntések következményei meghatározhatók a kauzális modellben, s ezekre a következményekre az ember újra többféle döntési lehetőséggel reagálhat. Az eljárás addig ismételhető, amig végül kielégitő eredmény születhet. Ez a számitógépes kerülőút nem különbözik alapvetően a szokásos döntési eljárástól. Az elvi hasonlóság ellenére is van azonban egy nagyon lényeges gyakorlati különbség. Azonnal láthatóvá válnak ugyanis a döntések olyan következményei , amelyek a valódi életben gyakran csak évtizedek múlva derülnek ki. A számitógéppel kooperáló ember szeme előtt látja mindenkori döntésilehetőségeinek határait. A számitógép a betáplált részmodellekkel nemcsak a valódi környező világ szerepét játssza, hanem a jövőbeli világét is. A többsiku modellekbe az ember beavatkozhat, módosithatja a modell lefutását, és ez alapvető különbség a Római Klub első modelljéhez képest. Az utóbbiak esetében az embernek nincs valódi beavatkozási lehetősége, csupán a kezdő feltételeket változtathatja meg anélkül, hogy sejtené, miféle valódi jelenségek idézhetnek elő egy ilyen változást. Feltételezheti például, hogy a születési arányszám 1975--31 kezdve a felére csökken, vizsgálhatja a népességnövekedés lefolyását ezen kezdőfeltétel mellett, de semmiféle felvilágosítást sem kaphat a modellből arra vonatkozóan, miként lehetne egy ilyen csökkenést elérni. A többsiku modellben a döntési lehetőségek valós jelleget nyernek. Példának okáért, ha meg kell fogalmazni azokat az intézkedéseket, amelyekkel el akarják érni a születési arányszám csökkenését, a számitógép megmutatja, mennyiben érhető el a kivánt eredmény és hogyan alakulnak a járulékos hatások. Amikor az ember a döntések következményeiről faggatja a számitógépet és ennek megfelelően hoz uj döntéseket, kölcsönös tanulási folyamat játszódik le. Az ember a számitógéppel lassanként alapvető felismeréseket nyer a modell viselkedéséről és ezeket újból betáplálja a gépbe. Ezáltal messzemenően programozott viselkedési rendszer keletkezik a döntések sikján. Ez a viselkedési rendszer olyan döntéseket és normákat tartalmaz, amelyek a legkülönfélébb terhelések alatt egyformán érvényesnek bizonyultak. Ekkor a számitógép a magasabb sikokon is átvehet olyan funkciókat, amelyeket részben az emberi viselkedés szabályoz. így a normák sikján is bevezethető a részleges formalizálás. 34