Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

hőt szabadit fel, és ez a felszabaduló meleg nagyobb méretek esetén jelentős környezeti változásokat okozhat; negativ értelemben például túlságosan fölmelegitheti a folyókat, pozitiv értelemben távfűtésre használható. Az elektromos energia nagymértékű hasznosítása azonban erősen hat a társadalompolitikai strukturára is. Mosógépek, mosogatógépek és hasonló háztartási eszközök nélkül aligha elképzelhető a nők mai mértékű foglalkoztatottsága. Mindez persze állandóan növeli az elektromos áram, általában az energia iránti szükségletet. Az egymást kölcsönösen föltornázó kereslet és kínálat öntörvényüségét azonban csak akkor kezdik kétségbe vonni, amikor ellátási zavarok lépnek fel. Ha az olajszállítmánynak csak egy kicsiny hányada kiesik, vagy akárcsak elmaradással fenyeget, ugy ezt nem lehet közvetlenül szénnel pótolni, többek között azért sem, mert nincs elég bányászunk a széntermelés azonnali fokozására. Atomerőmüvek tervezése és építése éveket igényel; a folyók mentén nem lehet tetszés szerinti számban erőmüveket fölsorakoztatni — a folyó hőmérséklete elviselhetetlenül felszökne, hacsak nagy hűtőtornyokat nem építenének, ami azonban klímaváltozással fenyegethet. Látjuk tehát, hogy az állandóan növekvő kereslettel szemben nem állhat tetszés szerint növelhető kinálat. Mihelyt nehézségek lépnek fel, azonnal megpróbálják a rendszert célszerűen korrigálni:a kauzális sikon jelentkező nehézségek tehát visszahatnak a döntések síkjára. A korrekciós lehetőségeket azonban számos tényező korlátozhatja. így például a csekély nyersanyag készlet és a politikai helyzet /az olaj esetében/; a társadalmi adottságok /a szakember és munkaerő kinálat kérdése a bányászatban/; gazdasági tényezők /pénzhiány/. Az akadályok összegeződnek, és a rendszer egy meghatározott fejlődési állapotától kezdve egyre világosabbá válik, hogy javításokkal nem lehet többé célt érni, hanem alapvető változtatások szükségesek. Ez azonban egészen másféle fogyasztói magatartást követel, természetesen az áramfogyasztás területén is. Az elektromos energia komoly korlátozása például azonnal közvetlen következménnyel járna az alumíniumkohászatban, hiszen az aluminiumot nagy mennyiségben elsősorban elektrolitikus uton állítják elő, amihez igen sok áram szükséges. Az áramkorlátozás igy jelentékenyen megdrágítaná és ritkábbá tenné az aluminium felhasználást. A fogyasztók az igényeiknek többé meg nem felelő áramellátás következtében viselkedésük megváltoztatására és korrigálására kényszerülnének. így például bizonyosan erősen csökkenne a villamosfütés. De mivel a többi energiahordozókban is korlátozásra kényszerülnének, bizonyosan nagyobb gondot fordítanának az épületek hőszigetelésére. A fenti példában tehát olyan visszacsatol ást ismertünk meg, amely a kauzális sik és a döntési sik felől irányul a normák sikja felé.Egy efféle visszacsatolás kezdetben mindig észrevétlen, ugy jelentkezik —többnyire nagy késés32