Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

/Hannover/ és Mihajlo Mesarovic /Cleveland/ szerint utóbbi tekintetben hierarchikus rend állapitható meg: -A kivánságok és az érték-elképzelések /normák/ messzemenően meghatározzák, milyen célokra törekednek különféle csoportok, miféle kötelező társadalmi viselkedési formák adódnak ebből. - Ezekből a célokból alacsonyabb szinten —az adott lehetőségek határain belül— a gyakorlati cselekvésre vonatkozó döntések születnek. - Mihelyt azonban meghatározott cselekvésekre vonatkozó döntések születtek és a döntések megvalósultak, azonnal kauzális következmények lépnek föl, amelyek azután kényszerűen meghatározzák az események lefolyását. Ezen a legalsó szinten az események már messzemenően mechanisztikusán zajlanak. A normák, a belőlük keletkező döntések, valamint a kauzális következmények hierarchikusan egymáshoz rendelt három sikjának az összefüggése nagyjából megfelel a hétköznapi élettapasztalatnak. AZ ENERGIA-PROBLÉMA ANATÓMIÁJA Ma az iparilag fejlett országokban minden lakás be van kapcsolva az elektromos hálózatba, mindegyik szobában több konnektorral. Ez norma, ami abból ered, hogy az elektromos energia fáradtságtól kiméi meg és növeli az életszinvonalat; gondoljunk csak az elektromos háztartási gépekre, amelyek száma állandóan nő. így állandóan nő az elektromos energia iránti szükséglet. A növekvő bruttó nemzeti termékkel nagyjából arányosan nő az áramfogyasztás is. Ez az életszinvonal-norma azután a vázolt összefüggések alapján döntésekre kényszerit. Állandóan bőviteni kell az energiahálózatot, uj meg uj erőmüveket kell létesiteni. Ez első pillantásra nem tűnik különösebben problematikusnak, de közelebbről vizsgálva kiderül, hogy kényszerű következményekkel jár. Az erőmüvek maguk is energiát igényelnek működtetésükhöz; erre különféle energiaformák egész spektruma szolgál: vizienergia /jelenleg az NSZK-ban majdnem teljesen ki van használva/, szén /az NSZK-ban néhány éve csökkentették a felhasználását, mert technikailag és gazdaságilag nem versenyezhet az olajjal/, olaj /amit az NSZK csaknem teljes egészében az olajtermelő országokból importál és igy e tekintetben függőhelyzetbe kerül/, magenergia /melynek hasznositása lassabban halad, mint néhány évek képzelték/ és egyéb energiaformák. Az egyre több energia iránti igény a normák sikjához tartozik, a döntés, hogy az energiaszükségletet például magenergiával fedezzük, a döntések sikjához, az pedig hogy ezt miként lehet az adott körülmények között megvalósítani, a következmények kauzális sikjához sorolható. Egy meghatározott energiarendszerből adódó kényszerű következmények természetesen túllépnek magán az energiarendszeren. így például minden energiafelhasználás 31