Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Figyelő

Szövetségi Köztársaságban a Deutsche Forschungsgemeinschaft-tól, Franciaországban a CNRS-től és a DGRST-től /Délégation Générale à la Recherche Scientifique et Technique — A Tudományos és Műszaki- Kutatás Főbizottsága/, Nagy-Britanniában a kutatási tanácsoktól. A kutatási költségek növekedésével az egyetemen kivüli finanszirozó források szerepe jelentősen megnőtt, mégpedig nemcsak a pénzösszegek odaítélésében, hanem a kutatási programok kezdeményezésében is. A Deutsche Forschungsgemeinschaft /DFG/ a kutatási prioritások meghatározására kialakította az úgynevezett súlyponti programkeretet, majd a Tudományos Tanács ajánlásai alapján a különleges kutatási programok keretét; Franciaországban a DGRST és a CNRS számos közös kutatási programot indit, melyekben esetenként az egyetemek és egyéb kutatóhelyek is együttműködnek. A kutatási témák elemzésekor feltűnt, hogy a három ország kutatóintézetei nagyon kevés interdiszciplináris programon dolgoztak és egyedül csak a Max-PlanckTársaság ismerte fel az elszigetelten működő intézetek "szklerózisának" veszélyét. Alapkutatással számos állami kutatóintézet is foglalkozik, akkor is, ha ez nem elsőrendű feladata. Nagy-Britanniában az összes alapkutatási ráforditás 36,3 %-át, Franciaországban 20,4 %-át, a Német Szövetségi Köztársaságban 5,6 %-át állami kutatóintézetek használták fel. Nagy-Britanniában az alapkutatás a Tudományos és Oktatásügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozik, ennek a szervnek tartozik beszámolással az öt kutatási tanács is; az alap- és az alkalmazott kutatás szervezete tehát lényegében azonos. Franciaországban viszont a CNRS csa nem kizárólag alapkutatást finansziroz; az irányitott alapkutatás már más szervek fennhatósága alatt folyik /Atomenergia Bizottság, Országos Űrkutatási Központ, Mezőgazdasági Kutatás Országos Intézete/. A nyugatnémet Max-Planck-Társaság intézetei között egyaránt találhatók alapkutatással, alkalmazott kutatással foglalkozók, ugyanugy, mint az állami és szövetségi intézetek között. Az ipar szerepe az alapkuta tásban országonként és szektoronként vál tozó, de mindenképpen tekintélyes nagysá gu. Például a kémiai alapkutatás a vegyipari kutatás 9-I5 %-át teszi. Az ipar különösen a Német Szövetségi Köztársaság ban jelentős összegeket fordit alapkutatásra: 1967-ben az összráforditás 19,4 %-át, mig Franciaországban 13,1 NagyBritanniában meg 2,7 % volt a megfelelő arány. Az ipar és az egy temek kapcsolatai legkevésbé Franciaországban alakultak ki; a Német Szövetségi Köztársaságban nagyon sok ipari kutató vállal részidőben egyetemi oktatást. Nagy-Britanniában 1 000 kémiai disszertáció közül 500 ipari támo gatással , vagy ipari laboratóriumban készül . A kiadvány végezetül ismét megállapítja, hogy egyik országban sincs ki-