Tudományszervezési Tájékoztató, 1973
1. szám - Szemle
Az intézeti főbb célok megvalósítása érdekében a bérezési-jutalmazási gyakorlattal szemben a következő 5-8 évben azt a követelményt támasztják, hogy a vezetés egyik fontos eszközeként a tudománypolitikai irányelveknek megfelelően hasson - az intézet tudományos profiljának alakitására, - az eredményes munkához szükséges káderbázis folyamatos biztosítására, - az eredményes munkához szükséges jó légkör további alakitására és fenntartására . A fentieken kivül a kialakítandó jövedelempolitikai gyakorlatban lehetővé kell tennie a vezetés különböző gondjainak enyhitését is: - a "tűzoltó" jellegű feladatok megoldásának elősegítését, - speciális esetekben a szabadidő terhére történő munkavégeztetést, - országos szinten egyelőre még meg nem oldható szociális problémák megoldását. Az intézet távlati terveit a tudománypolitikai irányelvek szellemében fogalmazta meg. A kutatómunkát három főirányban kivánja koncentrálni: az atomkutatás, az anyagkutatás, és a számítástechnikai kutatás adottságainak, lehetőségeinek és a népgazdasági igényeknek megfelelő kérdéseivel fog foglalkozni. Az intézetvezetés célja, hogy figyelmet követelő alapkutatási eredmények, tudományos fokozatok mellett az ipar számára gyorsan hasznosítható fejlesztési, vagy technológiai eredményeket is produkáljon, de emellett a KFKI-nak esetleg csak öt, vagy még több év múlva gyümölcsöző kutatási eredményei is legyenek. A kutatási profiltól ezenfelül meg kell követelni, hogy a népgazdasági igények biztosította fizetőképes kutatás eredménykereslet-kihasználásával a kutatómunka anyagi ellátottságát dinamikusan a jelenlegi szinten tartsa, vagy még tovább emelje. A KÁDERBÁZISSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A vázolt célkitűzések eléréséhez megfelelő káderbázis szükséges. A megfelelőt ugy értjük, hogy megfelelően felkészült szakemberek kellenek,akik magukévá teszik az intézeti célkitűzéseket és igy nem kényszernek érzik a munkát; érdemesnek tartják, hogy az adott területen dolgozzanak, tehát röviden: érdekeltek a célkitűzések valóraváltásában. Az érdekeltség egyik —és jelenleg még a szakmaival közel egyenlő fontosságú— sikja az anyagi érdekeltség. A bérezési-jutalmazási gyakorlatnak ezt az érdekeltséget kell biztositania. Nyilvánvaló, hogy az előzőekben körvonalazott célkitűzéseknek megfelelő életforma az intézet különböző területein, különböző rétegeinél eltérően érvényesül, 57
