Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

A VEZETŐK IRÁNYÍTÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI Az ösztönzési rendszer megvalósításában fontos szerepük van az intézet egyes területeinek, főosztályainak, osztályai vezetőinek. Ezért az intézet vezetése meghatározta azokat a főbb követelményeket is, melyeknek érvényesülni kell a vezetők irányitó tevékenységében: 1. A vezető a munkatársaival nyilt, igényes, őszinte, a munka színvonalának emelését segitő légkört alakitson ki. 2. A jó munka és később az elvégzett munka értékelésének egyik alapvető feltétele a dolgozók feladatának pontos, szakszerű meghatározása. Olyan munkahelyi légkört kell kialakitani, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezése minél nagyobb mértékben kibontakozhasson. Emellett a vezető feladata, hogy a kiadott munkát fo 1 yamat ában ellenőrizze, szükség szerint segitse, helyes irányba terelje. Az elvégzett munkát minden esetben értékelni kell. 3. A jó vezető a munka megkövetelése, irányitása mellett forditson fokozott gondot munkatársai erkölcsi, politikai magatartásának fejlesztésére is. 4. Az irányitása alatt álló dolgozókat elsősorban a végzett munka szinvonala, eredménye alapján Ítélje meg. Anyagi kihatású döntéseinél más szempontok csak ez előzőek után vizsgálhatók. A vezetők munkáját mindenek előtt a vezetésük alatt dolgozók munkaeredményei —annak hasznossága és jelentősége—, valamint emberi magatartásuk alapján kell elbírálni. Tudományos vezetők esetében további fontos szempont a személye sen végzett tudományos munka. AZ ÖSZTÖNZÉSI ELVEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Az intézet ösztönzési rendszerének két alappillére van: az intézeti bérgazdálkodás , és a költségvetésből képzett jutalommal, valamint a szerződéses munkákból keletkezett nyereséggel való gazdálkodás. Ennek megfelelően két különböző rendszert kell vizsgálnunk, nem feledkezve meg arról, hogy csak a két rendszer együttes helyes használata valósithatja meg az intézeti célokat,. AZ INTÉZETI BÉRGAZDÁLKODÁS Az intézeti bérgazdálkodás legfontosabb jellemzője a korábbi években az volt, hogy a KFKI erősen centralizált bérgazdálkodást, bérkezelést folytatott. A különböző egységek a központi szervektől kérhettek, illetve kapták meg azt a szükséges