Tudományszervezési Tájékoztató, 1973
1. szám - Szemle
bért, amely elgondolásuk megvalósításához szükséges volt. Ennek a módszernek vitathatatlan előnye az, hogy az intézet központi "bankjában" centralizáltan jelentkeztek a bérmegtakarítások, és ezek felhasználásával lehetőség nyilt különböző szükséges kor rekciók elvégzésére. így például a központi rendszer lehetővé tette a különösen indokolt olyan bérfejlesztések megvalósítását is, amelyek egyedül az intézet rendelkezésé re álló bérfejlesztésből nem lettek volna megoldhatók. Azonban a központi bérgazdálkodásnak több hátránya is van. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy egyrészt a szervezeti egységeket nem teszi érdekeltté a racionális létszámgazdálkodásban, másrészt a szervezeti egységek önállósága, tudatos bérgazdálkodása, bizonyos mértékben hátrányba került. Kérdéses volt továbbá az is, hogy az intézet központi szervei mennyire tudták reálisan elbirálni a szervezeti egységek évközi többlet bér-, illetve létszámigényét. A KFKI 1971-től megtette az első lépéseket a feladatfinanszírozás bevezetésére. Ez a rendszer és a központi bérgazdálkodás bizonyos szempontokból ellentmondásban állt, ezért a feladatfinanszírozás elvének fokozatos bevezetése mellett célul kellett kitűzni azt, hogy a bérgazdálkodás rendje is jobban alkalmazkodjék az újfajta finanszírozáshoz. Olyan bérgazdálkodási rendszert kellett bevezetni az intézetben, amely a létszámgazdálkodásban is a korábban meghatározott célokra ösztönöz. Hosszú vizsgálat után arra a következtetésre jutott az intézet vezetése, hogy az emiitett törekvéseknek leginkább az egyes szervezeti egységek decentralizált bértömeggazdálkodása felel meg. Ennek legfőbb jellemzői a következők: A szervezeti egységek vezetői jogosultak a számukra megnyitott nettó bértömeg felhasználására, saját hatáskörükben olyan létszám változások végrehajtására, melyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek: 1. A szervezeti egység feladatai nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. 2. Az éves bérelszámolás-időszakban az esetleges béralap túllépésért az illetékes vezető és szervezet felelős — jutalomalapjának teljes összegéig. 3. Az éves elszámolási időszakban felhalmozott költségvetési bérmegtakaritás felhasználható - teljes összegben jutalmazásra, vagy - 70 %-ig, meghatározott időre, de legfeljebb a feladat sorra kerülő beszámoltatásáig, bérfejlesztésre, a szerződéses munkák esetében pedig meghatározott idejű bérfejlesztésre. < Ennek a bérgazdálkodási rendszernek több előnye van. Korlátozás nélkül érvényesülni engedi az önálló szervezeti egység vezetőjének jogát, hatáskörét, és felelősségét a létszám-, és bérgazdálkodásban; termelékenyebb munkára és takarékosabb létszámgazdálkodásra ösztönöz; végül nem ad lehetőséget az egyes szervezeti egységek részéről megtakaritott bérek egyoldalú újrafelosztására. 55