Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

ban minden tag megfelelő tájékozottsággal, érdemben tudjon felszólalni. Mivel a hatékonyság tulajdonképpen a meghatározott követelmény és a meghatározott eredmény közötti összefüggés, ebben a szakaszban nagy gondot kell forditani a követelmények pontos, részletes kifejtésére. A külső személyek bevonása a célkeresés folyamatába azért fontos, mert az intézetnek el kell fogadnia a megrendelő, a finanszirozó feltételeit és célszerűbb ezekkel minél előbb tisztába jönnie; a felhasználók bevonása pedig fontos lépés a hatékonyság érdekében, sokszor előfordul, hogy a kutatási feladat azért vall kudarcot, mert nem voltak tisztában a felhasználók igényeivel. 2. Munkaszervezés A tudományos munkafolyamatok és az ipari folyamatok legszembetűnőbb különbsége, hogy mig az iparban a részfolyamatok tökéletesen meghatározott rendben követik egymást, a kutatásnál sok az esetlegesség. A kutatásban rengeteg alternativa között kell folyamatosan választani: minden döntés ujabb alternatívákat vet fel. A tervezésnek tekintettel kell lennie a kutatási döntések ezen jellegére. A hálóterv —ami időben és az egyes tevékenységekben tökéletesen meghatározott munkafolyamatokat tételez fel— nem alkalmas a kutatás tervezésére; sokkal jobb eredményeket kinál az elektronikus adatfeldolgozás alapján készülő folyamatdiagram. A folyamatdiagram lehetővé teszi - a teljes kutatási folyamat áttekintését és a munka közbeni finomításokat; - a kutatás félbeszakításánál a kudarc okainak, valamint az elért eredményeknek módszeres kimutatását. Mivel a kutatási folyamat minősége attól függ, milyen alternatívák merülnek fel és milyen döntéseket hoznak, a munka megszervezésénél nagy gondot kell forditani e folyamat optimális megvalósítására. A legfontosabb kritériumok: a kutatók hierarchia mentes együttműködése; több résztvevő bevonásával szélesebbé válik az alternativa spektrum; a kutatóknak mindig tisztában kell lenniük azzal, milyen döntések születtek már és melyek az eldöntendő kérdések. 3. Konfliktusok A konfliktusok feltárása teszi csak lehetővé az együttműködést, megvilágítja a résztvevők értékítéleteit. Ugyanakkor a konfliktusok és megoldási kísérleteik olyan légkört teremthetnek, ami hátráltatóan hat a kutatás menetére. A kutatóintézetek jellegzetes problémája, hogy a fokoztt specializáció miatt csökken a kutatók mobilitása; ez ahhoz vezethet, hogy a tudománypolitikailag szükséges prioritás-változásokat a munkahely biztonsága érdekében nem veszik figyelembe. A személyzet-tervezésnél ezért - a munkaköröket minél tágabban kell megfogalmazni, - egyes státuszokat uj problémák kidolgozására kell tartalékolni, - a rokonterületek intézeteivel meg kell szervezni a személycserét, 47