Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

- az intézeten belüli tagolódást olyan rugalmasan kell megszervezni, hogy az ne gátolja az együttműködést. Az egyes projektumok személyzetének kijelölésekor figyelmet kell forditani arra, hogy a résztvevők között ne legyenek nagy státuszbeli különbségek. Általában el kell kerülni, hogy a kutatók hosszú időn keresztül csak egyetlen projektumon dolgozzanak. 4. Eszköztervezés A kutatáshoz szükséges pénz megszerzésével és elosztásával a szakirodalom bőven foglalkozik. Kevesebbet irnak a szakmai eszközökről, nyilván azért, mert az eszközök mindig az adott intézet konkrét feladataitól függnek. Általánosságban megállapítható: - Sok intézetben speciális feladat megvalósításához uj, speciális műszereket vásárolnak. A müszervásárlási döntésnél figyelembe kell venni —éspedig a beszerzési árral egyenlő mértékben— vajon felhasználható-e a műszer más célokra is. - Nagyon gyakran találkozni azzal a véleménnyel, hogy az utazási költségek csökkentése növeli az intézet hatékonyságát: pedig tudomásul kellene venni, hogy az utazás éppen a kutatóintézetekben nem luxus, hanem a kommunikáció javitásának, és igy a hatékonyság fokozásának eszköze. Különböző nemzetiségű kutatók két-három napos ülésezése sok hónapos sikertelen munkát hárithat el. Az utazási költségelőirányzat nagyságát ugy kell meghatározni, hogy minden tudós minden hónapban utazhasson egyszer és minden hónapban meghivhassa egyik tudóstársát. 5. Visszacsatolás A kutatás kommunikációs folyamat, tehát módot kell adni arra, hogy a kutatók, a szerződők és a felhasználók a folyamat során többizben találkozhassanak. E találkozások az ellenőrzés fórumául is felhasználhatók. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A társadalmi célkitűzésekre irányuló kutatás ma már olyan követelmény, amelyet egyre több tudós és tudománypolitikus tesz magáévá. A követelmény megvalósítása még nem zökkenőmentes; nyilván nem a legtökéletesebb módszer a közélet képviselőit tanácsok és kuratóriumok százába tömöriteni abban a hitben, hogy ezáltal minőségileg megváltozik majd a kutatás. A tudományos és nem-tudományos nyilvánosság bevonása az eredményeknek a felhasználóhoz igazodó előkészítésével kezdődik. A szaknyelv használatánál a felhasználók és nem a szerzők szókincsét kell figyelembe venni; gondoskodni kell arról, hogy az eredmények publikációi hozzáférhetők legyenek. A kutatás hatékonyságának fokozása nemcsak a kutatási folyamat tökéletesítését, hanem a kutatási eredmények jobb hasznosítását is jelenti. A kutatóknak el kell gondolkodniuk azon, eredményeiket rajtuk kivül használ48