Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

2. szám - Szemle

- tudományági viszonylatban a társadalomtudományi K+F ráfordítások nőttek a leggyorsabb ütemben, ami teljesen összhangban áll-a tudománypolitikai irányelvekkel; - tovább nőtt az úgynevezett kapcsolódó tevékenységek súlya és aránya; - folytatódott a progresszívebb feladatfinanszírozás térhódítása /az intézményfinanszírozás rovására/; - általában /de különösen a költségvetésből gazdálkodó intézeteknél/ tovább csökkent a kutatóintézetek által realizált nyereség növekedésének az üteme. A K+F BÁZIS SÚLYA ÉS SZEREPE A NÉPGAZDASÁGBAN MAKROMUTATÓK A K+F helyek dolgozóinak létszáma az ország aktiv keresőinek összlétszámához viszonyítva, 1971-ben elérte az 1,41 %-ot /1970-ben ez 1,29 % volt/. A népgazdaság e szektorában a dolgozólétszám az országos átlagnál lényegesen gyorsabb ütemben nőtt. A K+F ráfordítások teljes összege a nemzeti jövedelem összegéhez mérten elérte 1971-ben a 2,95 %-ot /1970ben ez 2,79 % volt/. E ráfordítások növekedési üteme ugyan ismét meghaladta a nemzeti jövedelemét, de az ütemkülönbség valamelyest csökkent. A kutatási célú beruházások tették 1971-ben a népgazdasági beruházások 1,90 %-át /1970-ben 1,88 %-át/. Bár itt is a K+F bázis mutatója javára érvényesült gyorsabb fejlődés, az ütemkülönbség e vonatkozásban szintén csökkent. Az állami költségvetésből fedezett K+F ráfordítások összege 1971-ben elérte az állami költségvetés teljes kiadási összegének 1,46 %-át /1970-ben 1,42 %—át/. Mindez azt jelzi, hogy a K+F bázis népgazdasági súlya a IV.ötéves tervidőszak első évében is tovább nőtt. NÉPGAZDASÁGI ÁGAK SZERINTI MUTATÓK A K+F bázis súlyát az egyes népgazdasági ágakban az alábbi összeállítás érzékelteti : 201