Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

2. szám - Szemle

Népgazdasági ág K+F dolgozók a népgazd asági ágak aktiv keresőinek %ában K+F ráfordítások a népgazdasági ágak nemzeti jövedelmének %ában K+F beruházások a népgazdasági ágak beruházásainak %-ában Ipar 1 ,98 % 3,96 % 3,13 % Epitőipar 0,60 % 0,69 % 1,53 % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 0,36 % 1,81 % 0,92 % Szállitás és hirközlés 0,23 % 0,73 % 0,52 % Kereskedelem 0,03 % 0,00 % 0,00 % Személyi és lakásszolgáltatás, egészségügyi és kulturális szolgáltatás, közigazgatás és egyéb szolgáltatás 3,55 % 1,95 % Együtt 1,41 % 2,95 % 1,90 % /Megjegyzés: Ebben az összeállításban a K+F helyek adatai a tevékenységükkel kiszolgált népgazdasági ágnál szerepelnek. Az aktiv keresők népgazdasági számánál a magánszektorban foglalkoztatottakét is figyelembe vettük. A népgazdasági ágak beruházásainál csak a szocialista szektor beruházási adatai szerepeltek a számitásnál. Az összesitő sor adatait a népgazdasági ágak szerint nem részletezhető ráforditási adatokat is figyelembevéve számitották./ A K+F bázis súlya —az előző évihez képest— a népgazdaság minden ágában nőtt /kivéve a beruházási mutatót az ágak utolsó, összevont csoportjában, ahol az előző évi 2,63 96-ról csökkent 1,95 %-ra/. IPARCSOPORTOK SZERINTI MUTATÓK Az elő'ző összeállításból látható, hogy a népgazdasági ágak közül nálunk az iparban legnagyobb a K+F bázis súlya /az országos bázist ezért joggal lehet iparcentrikusnak nevezni/. Ez ugyan a létszámarányszámban kevésbé tükröződik /itt inkább minőségi súlyról beszélhetünk abban az értelemben, hogy a legtehetségesebb szakembereknek jóval nagyobb hányadát foglalkoztatják az ipart szolgáló K+F helyek, mint amit a pusztán mennyiségi arányszám tükröz/, de annál inkább tükröződik a ráforditási adatokban. Az ipar fejlődését szolgáló K+F ráfordítások összege megközelíti az ipar által termelt nemzeti jövedelem 4 %-át. Az ipari K+F bázis súlyáról részletesebb képet adnak az iparcsoportok szerinti adatok /zárójelben az 1970. évi adatok/: 202