Tudományszervezési Tájékoztató, 1972
1. szám - Szemle
d/A szabályozás szakasza ebben az értelemben a problémamegoldás eredményeinek tételezése, alkalmazásra való előkészítése. e/A bevezetés során bizonyítani kell a megoldások hatékonyságát és ezt a kutatási eredmények utolsó fázisához hasonlóan f/az ellenőrzés követi. Vizsgálataink során —miközben 1971-ben számos szervezetben készítünk PROVIZORG módszerű gyors helyzetfelméréseket, illetve hagyományos áttekintő tanulmányokat, majd 1972-ben részletes ténymegállapításokat— az alkotó szellemi munka szervezési módszertanának alapjait kívánjuk kidolgozni. A kutatás mostani szakaszában ez a ténymegállapítás módszereinek kidolgozását igényelte, olymódon, hogy e módszerek alkalmasak legyenek az alkotó szellemi munkát végző szervezetek /szervezeti egységek/ különleges szervezési problémáinak feltárására és meghatározására, s ezekhez legyenek rendelhetők, illetve ezekkel tudjuk szintetizálni a komplex vizsgálatokban résztvevő többi ismeretág vizsgálati módszereit. A probléma-matrix statikus szerkezete a módszertanban dinamikus —hálós technikával megjelenitett— folyamatmodellé alakul, amelynek eredményei végül a vizsgált szervezetek rendszerszemléletű tény- és optimális modelljeit szolgáltatják. A VIZSGÁLATI MODELLEK A tény- és optimális modell kidolgozásához azonban általános vizsgálati modellre volt elsősorban szükségünk, mint azt a korábbi összeállítások is feltüntették. Napjainkban az alkotó szellemi munka részaránya az egész népgazdaságban szembetűnően növekszik és ennek a részaránynövekedésnek különböző formái vannak. Az alkotó szellemi munka fogalmát részben szűkített, részben tágitott értelemben használjuk. Nem terjed ki vizsgálatunk a művészeti, képzőművészeti alkotásokra, viszont alkotó tevékenységként vizsgáljuk - a műszaki-gazdasági fejlesztési koncepcióalkotást, - a műszaki tervezést, - a magasrendű oktatást, - a magasszintü, "tudományrendezési" szintű szervezést és vezetést. Korunkban erősen megnövekedett a felsorolt tevékenységek valamelyikével, vagy e tevékenységek közül egyszerre többel is főhivatásszerüen foglalkozó szervezetek száma, és ezek nagysága. Növekszik más jellegű szervezeteken belül az olyan egységek száma, amelyek a felsorolt alkotó tevékenységek valamelyikét, vagy valamennyit végzik. Végül nő azon szervezeti egységek száma, melyek az alkotó szellemi munkafolyamatok eredményeit a különböző politikai, gazdasági, tudományos-technikai, kulturális, egészségügyi és szociális célok szolgálatában hasznosítják, felhasználják. 95