Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

A K+F tevékenységre lényegében két fő hatékonysági fogalom alkalmazható: 1. a gazdasági hatékonyság, melynek lényege az adott célra eszközölt ráfordítások és az elért eredmények arányának számszerű meghatározása; 2. a tudományos hatékonyság, melynek lényege az elért -tudományos eredmény társadalmi-gazdasági, vagy csak tudományos jelentőségének a meghatározása. Mindkét esetben a hatékonyság mérhető abszolút és relativ módon. Az a b s z о 1 u t hatékonysági mutatók általában önálló mérőszámok /például a megtérülés években/, a relativ hatékonysági mutatók pedig az úgynevezett összehasonlító mérőszámok /például két uj eredmény közül melyik a hatékonyabb, vagy az uj eredmény mennyivel hatékonyabb mint a hasonló régi/. A hatékonyság mérése általában lehet előzetes /a téma megindítása előtt/, közbeeső /a K+F munkafolyamat bármely szakaszában/, vagy utólagos /az eredmény elérése utáni, esetleg ez is több lépcsőben, például a téma lezárása utáni, a gyakorlati alkalmazást megelőző, a gyakorlati alkalmazást követő stb./. Minthogy a hatékonysági fogalmak sok szállal kötődnek a hatékonyságszámitási módszerekhez, e fogalmakról a megfelelő módszerek ismeretében kaphatunk teljesebb képet. A K+F HATÉKONYSÁG MÉRÉSI MÓDSZEREI A K+F tevékenység hatékonyságának megitélésére és mérésére külföldön —és nálunk is— igen sokféle módszert dolgoztak ki és alkalmaznak. Minthogy ezek felsorolása és vázlatos ismertetése lényegesen meghaladná egy cikk kereteit, ezért a következőkben csak e módszerek nagyobb csoportjait mutatjuk be vázlatosan, mindegyiknél utalva egy-két jelentősebb konkrét példára is. A módszerek részletesebb tanulmányozására módot adnak az előzőkben emiitett referáló tanulmányok. Figyelembev'éve, hogy a szakirodalomban még nem alakult ki e módszerek egységes rendszerezése, a következő csoportokat —a jelentősebb módszerek közös jellemzői alapján— magunk alakitottuk ki. A K+F tevékenység hatékonyságának megitélésére és mérésére szolgáló különböző módszerek lényegében a következő három fő csoport valamelyikébe sorolhatók: - úgynevezett modellezési módszerek, - úgynevezett összehasonlító módszerek, - úgynevezett logikai módszerek. 10