Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

MODELLEZÉSI MÓDSZEREK E csoportba sorolhatók azok a módszerek, amelyeknél a K+F tevékenységet eredetileg nem önmagában, hanem egy szélesebb körű tevékenység részeként vizsgálják, s erre a szélesebb körű tevékenységre jellemző hatékonyságot mérik elsődlegesen, majd ebből --különböző modellezési módszerek alapján— igyekeznek kimutatni az adott K+F tevékenység parciális hatékonyságát. Modellezési jellegűnek tekinthetők például: - az úgynevezett "termelési tényezők" elméletén alapuló hatékonyságvizsgálati módszerek, - a komplex tudományos-technikai és gazdasági-termelési folyamat szimulációs módszerei, valamint - a K+F tevékenység és a termelés input-output analizisének alapján álló hatékony ságvizsgálati módszerek. A "termelési tényezők" elméletén alapuló hatékonyságvizsgálati módszerek kiindulási alapja a Cobb-Douglas-féle termelési függ2/ , , vény , melynek továbbfejlesztett változatainál a termelési tényezők —tehát a munka, a tőke és a technikai haladás— függvényszerű kapcsolatai alapján mérik le a tényezők hatását az előállított termékvolumenre, illetve a nemzeti jövedelem évenkénti növekményére. Ilyen módszerrel több európai ország esetében kiszámították a technikai haladásnak tulajdonitható százalékos hatást a bruttó nemzeti termék /BNT/ növekedésében, melynek számszerű eredményei például Franciaországban 76 Olaszországban 69 %, a Német Szövetségi Köztársaságban 60 %, Hollandiában 54- %. ^Hasonló módon —ugyancsak függvényszerü kapcsolatok formájában— határozható meg egy-egy ország nemzeti K+F tevékenységének a bruttó nemzeti termék, vagy a nemzeti jövedelem növekedésére gyakorolt hatása is, ami felfogható makroszintű hatékonysági mutatónak. Ez parciális hatékonysági mutatónak tekintendő, amennyiben egy szélesebb tevékenységi körre meghatározott hatékonysági mutatóból vezetik le, s annak szerves alkotóré4/ szét jelenti. 2/ Erről részletesebben lásd MÁTYÁS A.: A Cobb-Douglas-féle termelési függvény és Solovj növekedési elmélete. = Közgazdasági Szemle,1964.7-8.no. 821-837.p. 3/ Külföldi forrás alapján a számitási eredményeket részletesen ismerteti a KGM Műszaki Főosztálya által kiadott "A kutatás-fejlesztés hatékonysága" c. tanulmány. 137 p. 4/ Ilyen eljárást alkalmaztak például Csehszlovákiában és nálunk is. Az MTA Tudományszervezési Csoportja mintegy két év óta folytat vizsgálatokat az emiitett módszer hazai alkalmazhatóságára. A hazai viszonyokra adaptált módszerről és annak számszerű eredményeiről lásd BENNA Gy.: A tudományos kutatások gazdasági hatásának közelitése /módszertani vitaanyag/. Budapest, 1970.november. MTA Tudományszervezési Csoport. Sokszorosítás, 57 p. 11