Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

területre stb,/. E tevékenységeket illetően általában a K+F munka úgynevezett gazdasági hatékonyságát vizsgálják, 2. Az elvontabb jellegű kutatási tevékenységek esetében hosszú ideig az a szemlélet érvényesült, hogy e tevékenységek /például az alapkutatások, az elvontabb társadalomtudományi kutatások/ hatékonysága nem mérhető. De később, a különböző K+F tevékenységi tipusok /szintek/ közötti munkamegosztásos kapcsolatok fejlődésével és az elvontabb jellegű kutatási tevékenységek specializált intézményhálózatának mennyiségi növekedésével arányosan, e területen is fokozatosan teret hóditott a hatékonysági szemlélet. Megkezdték az elvontabb kutatások eredményességi vizsgálatát, a témák, illetve az eredmények jelentősége alapján történő rangsorolásokat stb. Ezek közös jellemzője, hogy általában az úgynevezett tudományos hatékonyságot vizsgálják. Kivételt képeznek az olyan —kutatási szintek, illetve tipusok szerint— komplex kutatások, amelyeknél az adott komplexum egészével kapcsolatban mért hatékonyság már gazdasági hatékonyságvizsgálatot jelent. Ezen belül meghatározható az adott cél érdekében végzett elvontabb jellegű kutatások úgynevezett parciális gazdasági hatékonysága is. A K+F HATEKONYSAG FOGALMANAK MAI ÉRTELMEZÉSE A K+F tevékenység hatékonyságára nem adható egységesen elfogadott fogalmi meghatározás, mert ezt egymástól eltérően értelmezik napjainkban is például a következő vonatkozásokban: - szocialista és kapitalista országokban, - makroszinten és mikroszinten, - a közvetlen gazdasági és társadalmi célokat szolgáló K+F tevékenységek és az elvontabb jellegű tudományos kutatások viszonylatában, - a különböző tudományágak /sőt ezeken belül az egyes tudományágazatok/ területén, - a K+F tevékenységből származó eredmények különböző megjelenési formáinak /például szellemi termék és materiális termék, gyártmányfejlesztés és gyártásfejlesztés stb./ esetében. Mind a tudományszervezés gyakorlatában, mind e téma szakirodalmában érvényesül a K+F hatékonyság fogalmának sokféle értelmezése, és ez minden esetben külön is megneheziti a vonatkozó külföldi tapasztalatok értékelését és hasznosítását. A rendkivül gazdag, de heterogén nemzetközi és hazai szakirodalomból azonban mégis kikövetkeztethető néhány általánosabb érvényű —és többnyire egységesnek is tekinthetőfogalmi megállapítás. 9