Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

A KUTATÁSI KIADÁSOK TRENDJE AZ IPARBAN A magánvállalkozók, illetve ipari társaságok dolgozzák ki és hajtják végre a kutatási programok zömét. A kiadási struktura és volumen elemzése nyomán kiderül, hogy például 1965-ben, az összes nemzetgazdasági ágban a kutatási ráforditások kilenctized része a feldolgozó iparra jutott, A kutatási kiadások szerkezete /1965-ben/ Részesedés /%ban/ Mezőgazdaság, erdészet, halászat 34-1 0,1 Bányászat 3 115 1,2 Épitőipar 4 315 1,7 Feldolgozó ipar 226 894 90,0 Ebből: Nehézipar 132 569 52,6 Vegyipar 73 74-5 29,2 Könnyűipar 20 580 8,2 Közlekedés, hirközlés 12 587 5,0 Kutatóintézetek 5 О63 2,0 252 315 100,0 Forrás

: Survey on Science and Technology, I966. A gyáripar nagy hányada a tudományos ráfordításokban az egyéb nemzetgazdasági szektorokhoz képest, hozzávetőleg megfelel a fejlett OECD tagországokban kialakult aránynak. Az is hasonló irányzat, hogy a feldolgozó ágazatok erőteljesen növelik évről-évre kutatási kiadásaikat, s ez szintén jellemző az építőiparra a japánoknál: 1959-1965 között a kutatási ráforditások négyszeresükre növekedtek e területen. Némileg eltérő vonás azonban a nyugat-európai és amerikai modellhez képest, hogy a távolkeleti szigetországban nem kizárólag a legjelentősebb konszernek folytatnak komoly tudományos kutatásokat. Ez azzal magyarázható, hogy a műszaki képzettség viszonylag magasfoku a kisebb, illetve közepes nagyságú társaságoknál is. A legutóbbi évekig ugyanis Japán nagymértékben függött a külföldi államok műszaki segítségétől, illetve az ilyenirányú licencia importtól, ezért a távolkeleti specialisták és egyszerű dolgozók is felkészültek az uj ismeretek és módszerek gyors elsajátítására, sőt továbbfejlesztésére. Az utóbbi esztendőkben a "nyilt gazdaság"-ra való fokozatos áttérés jegyében azonban már széles körű önálló kutatást folytatnak a japán cégek. Ennek eredményei máris jelentősek, bár a tőke és a szakemberek hatékonyabb fel54