Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

használása területén még sok a tennivaló, annak ellenére, hogy az OECD összehasonlító számitásai szerint Japán "kutatási koefficiense" kedvező. /А kutatási koefficienst e számitás szerint a kutatási kiadások és a hozzáadott érték aránya fejezi ki./ A K+F KIADÁSOK SZERKEZETE A különféle természetű kutatási tevékenységekre jutó ráfordítások összevetéséből kiviláglik, hogy Japánban viszonylag nagy az alapkutatások aránya az alkalmazott és fejlesztő célú kutatásokhoz képest. E mutató viszonylag magasabb az Egyesült Államokénál is: A K+F kiadások összetétel

e /%-Ьап/ /19б5-Ьеп/ Jelleg Együttesen Aiap^uta- Alkalmazott Fejlesztás kutatás tés Nemzetgazdasági szinten 100 11 31 58 Mezőgazdaság, erdészet, halászat 100 4 64 32 Bányászat 100 12 44 44 Épitőipar 100 17 31 52 Feldolgozó ipar 100 11 30 59 Közlekedés és hirközlés 100 10 44 46 Forrás

: Survey on Science and Technology Research, 1966. Az egyetemek és kutatási intézetek ráfordításaiból viszonylag nagyobb hányad jut a műszaki-tudományos tevékenységre —főleg a felsőoktatási intézményekben—, mint más nyugati fejlett országok hasonló intézményeinél . Az iparban megvizsgálták a profit és a kutatási kiadások, valamint a profit és a reklám-ráforditások korrelációjának alakulását is Japánban. Nagy egyenetlenségek mutatkoznak a végeredményekben iparáganként, amit részben az alkalmazott matematikai modell hiányosságaival magyaráztak. Ettől függetlenül, következetesen törekszenek Japánban a tudományos tevékenység rentábilisabbá, a kutatásfinanszírozás hatékonyabbá tételére. Összeállitotta: dr.Biró Klára 55