Tudományszervezési Tájékoztató, 1972
1. szám - Szemle
a nemzeti nyelvekre való utólagos forditást/. Az ESSO-nál e közös nyelv az angol, részint, mert az anyavállalat angolnyelvü országban működik, részint mert az angol nyelv tökéletesen megfelel műszaki információk közlésére. Az akadálytalan és gyors információközlés másik alapfeltétele, hogy az anyagvizsgálati eredmények, specifikációk közlésére az egész rendszeren belül közös nomenklatúrát alkalmazzanak. A nyersolajiparban a műszaki nomenklatura nemcsak a termékekre magukra, azok összetételére és tulajdonságaira, hanem használati céljukra, a nyersolajipari termékeket használó és feldolgozó berendezésekre is kiterjed. A leghasználhatóbb technikai nomenklatura a szabványosított termékspecifikáció. Ez egy-egy terméket két, teljesen eltérő szempontból határozhat meg: egyrészt az alapanyag, összetétel, gyártási eljárás és a minőségi jellemzők, másrészt a késztermék felhasználási módja és teljesítménye szerint. Az első meghatározás a merevebb, de általában könnyebben megvalósítható, ha a laboratóriumi vizsgálati módszerek szabványosak. Multinacionális méretekben azonban nehezen vihető keresztül, mert az alapanyagok, a gyártóberendezések, ha nem is nagy mértékben, de mindenütt különbözők. Ezért a második specifikáció, a termék teljesítményét feltüntető minőségi mutatók sem nélkülözhetők. A gyakorlatban a nyersolajipari termékek multinacionális meghatározása e két specifikációból adódik. AZ INFORMÁCIÓÁTVITELT ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐK Az országhatárokon át történő információátvitel fő ösztönzője az uj eljárások bevezetésének szüksége, és a vállalat hasznothajtó növekedése. Az elmúlt évtized során a kevésbé fejlett országok csoportja rengeteg hasznot húzott a különféle forrásokból, mindenekelőtt a fejlett országok ismeretanyagából meritett ismeretekből. De a műszaki újdonságok amerikai vagy európai alkalmazása és a kevésbé fejlett országokban való bevezetése közt akkor is jelentékeny időrés van, mert a fejlett, és vállalati kutatólaboratóriummal rendelkező országok általában siettetik az ujitások bevezetését, s magukkal ragadják az önálló vállalati kutatólaboratóriummal ugyan nem rendelkező, de fejlett töblfi országot is. Az országok közötti műszaki információátvitelben nagy a kormányok szerepe is: a kevésbé fejlett országok vezetői felismerik a fejlett módszerek szerepét országuk gazdasági növekedésében, a gazdag, exportáló országok pedig tudják, hogy a módszerek exportját áruexport követi. A környezet szennyeződés káros hatásainak felismerése egyelőre elsősorban a fejlett országokban, például az Egyesült Államokban járt messzemenő kihatással és gyorsitotta meg az uj eljárások bevezetését. Ezek az 37
