Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

A civilizáció válságban van, a modern társadalmak minden eddigi siker mellett is kételkednek a jövőben, kérdésessé teszik saját céljaikat, elgondolkodnak gazdasági rendszerük határairól, felismerik, hogy nem elég a növekedésre támaszkodni, irányitani kell menetét. Márpedig a gazdaságtudományok e tekintetben bizonytalanok, elégtelenek, inadekvátok. "Nem ismerjük eléggé a műszaki-gazdasági folyamat • társadalmi átalakitó hatását ahhoz, hogy a felvetődött számos kérdésre akárcsak egyszerű választ is adhassunk. A közgazdaságtan, az elmúlt száz év alatti tökéletesedése ellenére sincs abban a helyzetben, hogy a döntéshozatalhoz olyan jellegű tanácsokat adjon, amilyenre szükség lenne. Sokkal integráltabb szemlélet kellene, és a jövő tudománypolitikájának azt kell egyik feladatává tennie, hogy ösztönözze a hagyományos gazdasági tényezők és a tudomány és technika rendkivüli fejlődéséből eredő strukturális változások kölcsönhatásainak elmélyült vizsgálatát." A bizottság álláspontja tehát az, hogy a tudománypolitika nem különülhet el a gazdaság- és társadalompolitiká tói, ha a következő tiz év fő feladatát, a gazdasági növekedés ütemének és tartalmának irányitását meg akarja oldani. A gazdaságpolitikai zűrzavar egyik oka, hogy a műszaki növekedés mind nemzetközileg, mind az egyes országokon belül megváltoztatta a "játékszabályokat", ezért alaposan elemezni kell a politika pénzügyi vonatkozásait /a közpénzeket, a bevételeket, a munkapiacot/. A piac hagyományos mechanizmusa megszűnt a társadalom igényeinek mutatója lenni — jól illusztrálja ezt a gépkocsik példája. A városközpontban való könnyű közlekedéssel és a tiszta levegő szükségletével szemben támasztott igények nem helyesen tükröződnek a piacon, mindkét igény kielégítésére nem is alakult ki tehát megfelelő technológia. A példa azt bizonyitja, hogy a piaci kielégítéshez jutó kereslet egyik területen ujitási többletet, a másikon ujitási hiányt eredményez. Az eredmény közismert: a környezet tönkremenetele, a természeti kincsek kimerülése. Következésképpen, a fogyasztó előnyös helyzetbe kerül, mert jelentős mennyiségű javakhoz és szolgáltatáshoz jut, de az előny.hátrányára válhat életmódjának, mert túlságosan sok fogyasztó igényei kerülnek kielégítésre. A társadalom valóságos igényeit mutató és kielégítő mechanizmus csakis a "társadalmi indikátorok" rendszere lehet; ennek kidolgozása sürgető feladat, ha a hetvenes évek jelszava valóban az "életmód javitása" lesz a hatvanas évek "gazdasági növekedésével" szemben. A TUDOMÁNYPOLITIKA VIZSGÁLATA A Brooks-jelentés a hagyományos gazdaságpolitika korlátainak vizsgálata után veszi szemügyre a tudománypolitika eredményeit és hiányosságait. Bármilyen kifogásokkal illethető is a tudománypolitika, el kell ismerni, hogy sikereket ért el, és nincs ok kétségbe vonni, hogy a közeli jövőben is sikeres lesz. Ugyanakkor a csoport tudatában van annak, hogy az utóbbi években bizonyos körök kétségüket fejezték 22