Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

Kockázatmentes kutatás? A kutatási folyamat kockázatossága tudományos-műszaki, időbeli és gazdasági paraméterek segitségével határozható meg. A tudományos-műszaki teljesítmények jellemzője a bizonytalanság ; fennáll a veszély, hogy a kitűzött célt objektiv akadályok miatt nem érik el, a rendelkezésre álló eszközöket nem tudják felhasználni. A K+F kollektiv feladata a kockázat csökkentése, a kutatási folyamat menete viszonylagos zavartalanságának biztositása. A Német Demokratikus Köztársaságban az épitőipari kombinátok K+F témáit a kombinát prognózisából meg az épitőipar prognózisából vezetik le és a tudományosműszaki tervben konkretizálják. A cél a tudományos-műszaki haladás gyorsitása, az újratermelési folyamat valamennyi fázisának hatékonyabbá tétele. A kockázat nagysága a következő tényezőktől függ: Idő: Sikeresen befejeződik-e a kutatási téma a tervezett idő alatt? Elérik-e az eredmény időbeli paramétereit? Rövid idő alatt megvalósul-e az eredmények átvitele a termelésbe? - K.öltségek: A kutatási téma átlépi-e az előre tervezett költségeket? A tényleges haszon megfelel-e a tervezett haszonnak? Elegendőek-e az előrejelzett beruházások? - Műszaki és technológiai paraméterek: Elérik-e a tervezett műszaki-technológiai paramétereket? Az uj megoldás megfelel-e a tudományos-műszaki világszínvonalnak? Optimálisan használják-e a rendelkezésre álló forrásokat? Megvalósitják-e a gyakorlatban való alkalmazás műszaki előfeltételeit? Természetesen minél átfogóbb a kutatási téma, minél több szakterületre és népgazdasági szektorra terjed ki, annál nehezebb az egyes tényezők optimális elbirálása. Az alapkutatás, éppen mivel uj utak keresése, uj törvény szerűségek felfedezése a jellemzője, még nagyobb kockázatot jelent. Többféle megoldás képzel hető el, de gazdasági meggondolások miatt nem kísérletezhető ki valamennyi, igy bizonytalan, hogy a kiválasztott meg oldás az optimális-e. A kockázatot növeli az a tény is, hogy gyakran nincsenek még megfelelő ismeretei, tapasztalatai a kutatónak, különösen, ha nagyon uj területről van szó. Az is előfordul, hogy a kutatás, bár eredményes, a nagyiparban nem hasznosítható, vagy olyan mellékjelenségek merülnek fel, melyek további, esetleg több éves kutatást igényelnek. Az alapkutatási kockázat is csökkenthető az inforrnáltsági szint növelésével. Információ elemzést kell végezni a kiindulási helyzetről, feltárva a már elért eredményeket, ismertetve a kisérleti mód szereket, eddigi ismereteket. Nagyon fon tos a hasonló problémákkal foglalkozó társtudományok eredményeinek ismerete is Viszonylag csekély kockázattal jár 146