Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

illetve e hatékonyság változásának a megitélését, A többi módszerrel szemben csak arra alkalmasak, hogy segítségükkel elérhető a döntéseknél a hatékonyságra ható fontosabb tényezők szükséges körének számbavétele, vagy annak a megitélése, hogy két vagy több megoldás közül melyik a relative hatékonyabb, illetve, hogy a hatékonyság változott-e, s ha igen, akkor milyen irányban. Logikai módszereknek tekinthetők: - a hatékonyságra ható tényezők számbavétele, - a különböző logikai következtetések a hatékonyságról stb. A hatékonyságra ható tényezők számbavételekor az ilyennek minősitett tényezők felsorolásával és rendszerezésével segitik azoknak á megalapozottabb döntéseknek a kialakítását, amelyek minden szükséges tényezővel gondosan számolva döntenek a K+F témák kiválasztásáról, az erők és eszközök ésszerű elosztásáról /tudniillik témák, vagy K+F irányok között/, az elért eredmények kidolgozóinak jutalmazásáról stb. Ilyen célokra általában alkalmasak az előző csoportban emiitett pontozásos módszerek rendszerezett hatékonysági tényezői. A K+F hatékonyságra vonatkozó logikai következtetések nagyon sokfélék lehetnek. Például a kutatásstatisztikai elemzések módot adnak olyan megállapításokra, vajon koncentráltabbá vált-e a K+F tevékenység, vagy a fejlődés során méginkább elaprózódnqk-e az erők és az eszközök; javul-e a kutatók-segéderők arányszáma, ami módot adnak a kutatói kapacitások hatékonyabb felhasználására, vagy romlik ez az arányszám stb,''"'^' Továbbá, a K+F tevékenység tematikai tárgyszavaiból képzett tezauruszok nemzetközi összehasonlításából következtetni lehet például bizonyos tematikai hiányosságokra nemzeti vonatkozásokban /jelentős "fehér foltokra", vagy ésszerűtlen átfedésekre, párhuzamos kutatásokra/ és döntési fogyatékosságokra /például valamely 14/ adott K+F eredmény realizálásához hiányzik a termelési háttér/. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS Az előzőekben bemutatott K+F hatékonyságvizsgálati módszerek sokfélesége ellenére meg kell állapitani, hogy nem ismeretes még olyan K+F hatékonyságvizsgálati módszer, amelyet megbízhatóan alkalmazhatnánk nemzeti vonatkozásban makroszintű hatékonyságvizsgálatok céljaira. Hiszen ahány módszert alkalmazunk, annyiféle eredményt kapunk, s nincs mód annak eldöntésére, hogy ezek közül melyik az igazi, /ügy is mond13/ Lásd pl. az MTA Tudományszervezési Csoport és a KSH éves K+F statisztikai kiadványairól a Tudományszervezési Tájékoztatóban évente megjelent ismertetéseket. /pl. I968.6.no. , I969.6.no., I97I.I.no./ 14/ KUNSZT Gy.: Logikai modellek felhasználása a tudományszervezésben. Előadás a SZUTA Központi Gazdaságmatematikai Intézete által 1971.júniusában Moszkvában rendezett tudományszervezési szimpóziumon. /Megtalálható: ÉVM ÉTI-ben./ 15