Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

hatnánk, hogy ma még "forditott" eljárást is alkalmazhatunk: kiválaszthatunk tetszőleges hatékonysági eredményt, s annak igazolására mindig találhatunk megfelelő módszert. Ez azt jelzi, hogy messze vagyunk még a K+F hatékonyság mérési problémájának megoldásától./ A bemutatott módszerek döntő többsége ugyanakkor általában csak mikrószinten alkalmazható, de ott is sok fenntartással, a sajátos körülményekhez igazodó sajátos alkalmazással. HAZAI HELYZET, GONDOK ÉS PROBLÉMÁK ADAPTÁCIÓ ÉS ÚTKERESÉS A K+F tevékenység hatékonyságának megitélésére és mérésére vonatkozó külföldi szakirodalom intenzivebb forditása, publikálása és hazai viszonyokra történő adaptálása már az 50-es évek végén, a 60-as évek elején megkezdődött. Ebben jelentős szerepet vállalt az MTA Központi Könyvtára, valamint az ÉVM, a KGM és a NIM számos kutató-fejlesztő intézete. A külföldi módszerek és tapasztalatok megismerése hamarosan sok sajátos nemzeti problémát hozott a felszinre, s a 60-as évek közepén megindult egy intenziv útkeresés a hazai viszonyokra leginkább alkalmazható K+F hatékonysági módszerek kidolgozására. Ennek eredményeként elsősorban mikrószinten alkalmazható —és sok helyen 15/ rendszeresen alkalmazott— módszerek születtek. E törekveseket felkarolta a Tudományos és Felsőoktatási Tanács, majd ennek megszűnése után a Tudománypolitikai Bizottság és az OMFB. A KGM MTTI a külföldi és hazai szakirodalmat ismertető referáló kiadványaival segitette a K+F hatékonyságvizsgálati módszerek szélesebb körű megismerését és elterjesztését. Az ipari kutató-fejlesztő intézetekben ma már eléggé elterjedt a hatékonysági szemlélet, s általában rendszeresen végeznek előzetes és utólagos hatékonysági vizsgálatokat is. Ugyanez kevésbé mondható el a mezőgazdasági kutatóintézetekről, s még kevésbé a természettudományi, orvostudományi és társadalomtudományi kutatóintézetekről. Ez utóbbiaknál még ma is inkább az útkeresésnél tartanak. Kevés előrehaladás történt nálunk a makroszintű K+F hatékonyságvizsgálatok területén. E vonatkozásban az MTA Tudományszervezési Csoportja és az OMFB végez évek óta vizsgálódásokat és kisérleteket, de ezek még nem hoztak realizálható eredményeket. 15/ Elegendő itt utalni Kecső István, Klár János, Szakasits D.György és mások munkásságára, melyről a Tudományszervezési Tájékoztató annakidején részletes ismertetéseket közölt. 16