Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

a kifejlesztett uj termékfajtákra —a várható élettartam figyelembevételével— úgynevezett gazdasági potenciált számitanak /ami megfelel e termékek várható termelési volumene prognózisának/, s a kapott eredményeknek egy adott időpontra történő diszkontálásával határozzák meg az összehasonlító gazdasági hatékonysági mutatókat. Az igy kapott globális mutatókból egységes normativák szerint számitják az uj termék kifejlesztésében közrejátszó fő tényezők /például kutatás, fejlesztés, szabványosítás, bevezetés stb./ parciális hatékonyságát."'"'"'^ /Az ilyen módszerek mégsem sorolhatók az első —modellezési— csoportba, mert a parciális mutatók számitása itt előre meghatározott, fix normativák szerint történik, s a fő cél az összehasonlítás!/ A pontozásos módszerek igen sokfélék lehetnek. Lényegük az, hogy különböző ismérvek alapján rendszerezik a K+F tevékenység hatékonyságának alakulására ható fontosabb tényezőket, s ezekhez meghatározott vagy tetszőleges skálán elhelyezett pontszámokat rendelnek, melyek a nullától általában pozitiv és negativ irányban is eltérhetnek. Az NDK gyakorlatában alkalmaznak olyan módszert, melynél az egyes tényezők /kritériumok/ figyelembevétele például a következő pontszámokkal történik: - K+F költség volumene 3 pont - Az adott téma népgazdasági jelentősége 8 pont - A termelési lehetőségek 3 pont - A megoldás valószinüsége ,.5 pont A pontszámok érvényesítése során, azok egyszerű számtani összegezése, vagy bonyolultabb matematikai átlagolása révén alakitják ki a hatékonyság megitélésére alkalmasnak minősitett összehasonlító mutatószámokat. Gyakorlati használhatóság szempontjából e módszerek inkább a vonatkozó tényezők rendszerezése miatt jelentősek, a pontozásos eljárás értéke a tényleges hatékonyság megitélése tekintetében eléggé kétséges /tudniillik az ilyen módszerek szerzői többnyire figyelmen kivül hagyják, hogy egy-egy nagyon negativ tényező érvényesülése eleve lerontja az adott K+F tevékenység hatékonyságát; ez azonban a pontszámok összegezésében ilyen súllyal már nem jelentkezik. Például a felsorolt tényezőknél a megoldás valószinüsége az egyik leglényegesebb kritérium, s ha mondjuk csak 50 %-os, akkor nem sok értelme van a többi —kevésbé lényeges— tényezőt pontozni, s a pontszámokat összegezni. E problémán a korszerűsített változatok már súlyozásokkal igyekeznek segiteni/. LOGIKAI MÓDSZEREK E csoportba sorolhatók azok a módszerek, amelyek a számszerűsítés igénye nélkül, tisztán logikai eszközökkel kisérlik meg a K+F tevékenység hatékonyságának, 11/ Erről részletesebben lásd az l/a lábjegyzet alatti tanulmányt, 110-113.p. 12/ Lásd az 1/b lábjegyzet alatti tanulmányt, 191-201.p. 14