Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

arányban, a humán tudományok művelői közül pedig csak 10 %. A társadalmi hasznosságot első helyre a humán tudományok művelőinek 4-3 %-a, pedagógusok 41 %-a, közgazdászok 35 %-a, orvosok 30 %-a, fizikusok 17 %-a tette. A vizsgálódás egyik igen érdekes tapasztalata volt, hogy a publikációk száma, mint mutató, az utolsó előtti helyen szerepelt, noha a mai napig mindenfajta minősitésnél, előléptetésnél, rangsorolásnál a hivatalos álláspont a megjelent munkák számát veszi alapul. A tények azt mutatják, hogy a kutatók ezt az állásfoglalást elavultnak tekintik, és fölmerült az igény ujabb kritériumok előtérbe helyezésére. Egy egységes, a szakemberek véleményét figyelembe vevő, objektiv kritériumrendszer bevezetése valóban időszerű lenne. A következő kérdésre —mi csökkenti leginkább munkája termelékenységét— az alábbi válaszok érkeztek: a kisegitő személyzet hiánya — 49 és 30 %, a csönt hiánya, — külső zavarás — 47 és 46 %, ülések, adminisztrálás — 39 és 11 %, anyag- és eszközhiány — 33 és 13 %, helyi és interperszonális viszonyok — 29 és 29 %, társadalmi munkából eredő túlterhelés — 23 és 15 %, telefonok — 15 és 11 %

4 tul sok téma — 14 és 13 %, unalmas téma — 14 és 17 %. A válaszokból kiderült, hogy a mikroklim a minőségének legnagyobb jelentőséget a tudományos munkatársak tulajdonítanak, a vezetőket kevésbé érinti. Ugyanez az arány vonatkozik a kisegitő személyzet és az anyaghiány megitélésére is; az ülésekre vonatkozó arány fordított sorrendű. Összegezve: a vezetők az időhiányra, az ülésezésre pazarolt időveszteségre, a beosztottak pedig a képzettségüknek nem megfelelő munkák végzésére és a szükséges anyag és eszközök fölkutatására pazarolt időre panaszkodnak. Az utolsó kérdésre beérkezett válaszokból kitűnik, hogy a tudományos felszerelést kiegészitő szervezéstechnikai eszközök közül legnépszerűbb és legszükségesebb az irógép — 57 és 33 azután következik a kézi számológép — 36 és 47 %, másológép — 31 és 17 %, telefon — 27 és 25 %, elektronikus számitógép — 22 és 24 %. Amint látható az első három "helyezett" eszköz a nyomtatott információ elsődleges feldolgozására szolgál, a telefon mint negyedik a sorrendben, pedig a szóbeli tájékoztatás eszköze. Az elektronikus számitógépet valamennyi szakágú tudós "megszavazta", első helyen természetesen a matematikusok. A kézi számológép legtöbb szavazatot a közgazdászoktól kapta — 53 %, azután következnek a biológusok — 50 %, vegyészek — 46 %, műszakiak — 46 %, fizikusok — 39 %, orvosok — 33 %, legutolsó helyen állnak a humán tudományok művelői — 6 %. A Lityeraturnaja Gazeta nem szándékozik mélyreható kommentárokat fűzni az adatokhoz, nyilvánvalóan sokféle következtetést lehetne belőlük levonni, célja inkább az aktuális helyzet megvilágítása volt, s a jelen cikk összegezi e tapasztalatokat. -- SEJNIN, Ju. - PARNOV.E. SZIMONENKO,0.: Как vam rabotaetszja? /Hogyan van megelégedve a munkájával?/ = Literaturnaja Gazeta /Moszkva/ ,1971•

34.no. 11.p. G.A. 125