Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

Az Európai Gazdasági Közösség kutatási r á ford itásai Az Európai Gazdasági Közösség nemrégiben közzétett jelentése szerint 1969ben az EGK minden egyes lakosa átlagosan 22 dollárt költött a "hatok" kormányai által támogatott kutatásra és fejlesztésre. A jelentés adatait összehasonlítható alapon állitották össze, s azt célozza, a hat ország állapitsa meg melyek a z egymás közötti viszonylatban jelentkező "rések". Az előzetes következtetések arra mutatnak, hogy a nyugateurópai kutatási erőfeszítések kooperációjának legelőnyösebb területei a meteorológia, a környezet szennyeződése elleni harc, az oceanográfia és a korszerű közlekedés területe. Az összes kutatási-fejlesztési ráforditás 4 158 millió dollárra rúgott, ami nagyjából 1 %-a az EGK bruttó hazai termékének /ВНТ/. Ennek közel a felét.Franciaország fizette /2 008 millió dollár/, noha bruttó hazai terméke alig egyharmadára rug az EGK országok összesített BHT-jának. Olaszország ráfordítása 334 millió dollár /kevesebb mint 10 %/, ugyanakkor az olasz В

HT az EGK össz-BHT-jának 20 %-a. Az NSZK ráfordításai 1 439 millióra, Belgiumé 106 millióra, Hollandiáé 271 millió dollárra rúgtak. I967/I969 között a hat országban az átlagos évi ráforditás növekedés üteme hasonlóan alakult: évi 8-9 %, kivéve Hollandiát, ahol ez az ütem 13-15 %-os. Ez a viszonylagos azonosság meglepő, tekintettel arra, hogy az évi növekedés rendszertelen volt, a ráfordítások pedig igen eltérő területeknek jutottak a különböző országokban. Az NSZK kivételével a kormányok K+F ráfordításai az elmúlt esztendőkben nem haladták meg az.állami szervek ilyen célú össz-kiadását. Reál értéken mérve a növekedési ütem 4 %-ra tehető. Az 1970. évi becslések azonban Franciaország és Hollandia kivételével jelentősen nagyobb növekedési rátára utalnak. Eszerint ugyanis a legalacsonyabb szintről induló ország, Olaszország, éri el majd a leggyorsabb növekedést /40 %/, mig a legmagasabb szintű Franciaországé lesz a legkisebb: 6 %. A felmérés szerint 1969-ben az NSZK, legfőképpen pedig Franciaország kutatási ráfordításaik jelentős hányadát honvédelmi célokra kötötték le /az összes kormány K+F ráforditás 19, illetve 30 %-a/. A legtöbb ország tudománypolitikájának gerince a legkorszerűbb technikák fejlesztése /atom, adatfeldolgozás gépesítés, űrkutatás/ az öszszes kormányráfordítás 25-35 %-át tette, kivéve Hollandiát, ahol csupán 14 %-ra rúgott. A kormány ráfordításoknak közel a fele jutott az oktatásügy általános fejlesztésére és az egyetemeknek, kivéve Franciaországot, ahol ez a hányad 23 % volt. Az ipari, mezőgazdasági és szolgáltatási K+F másodlagos jelentőségű volt, kivéve talán az egyetlen Hollandiát. Ugyanakkor persze mind a honvédelmi, mind az élenjáró technikai kutatásfejlesztés nagymértékben ipari jellegű. 126