Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

с/ Mi csökkenti leginkább munkája termelékenységét? d/ A szervezéstechnika melyik eszközére van a legnagyobb szüksége? Az első kérdésre beérkezett válaszok megoszlását ábrázolva három csúcsértéket kapnánk: az alkotó folyamat nyújtotta élmény — 93 illetve 84 % /az első szám az egyéni, a második a csoportos véleménykutatási akció eredménye/; a munkatársak véleménye — 35 és.22 %; anyagi ösztönzés — 33 és 44 %. A legkisebb értékek a következők voltak: a közvetlen vezetők véleménye: 9 és 10 %; a megkérdezetthez közelálló személyek véleménye — 8 és 4 A hirnév ösztönző hatását 15 és 10 %-va értékelték. A felmérésből nyilvánvaló, hogy a legerősebb ösztönzők az erkölcsi értékek, az alkotás öröme. Ugyanakkor felszinre kerültek a problémák is: az anyagi ösztönzést döntő többségben a fiatal tudományos munkatársak és a mérnökök jelölték meg /vezető mérnökök — 47 %, mérnökök — 42 tudományos főmunkatársak — 31 tudományos munkatársak — 41 %, laboratórium vezetők — 30 %, intézeti igazgatók és helyetteseik — 27 %/. A hirnév előtérbe helyezése a rangok emelkedésével egyenes arányban növekedett: mig a beosztott munkatársaknál 9 %, a főmunkatársaknál már 17 %, a vezetőknél pedig 19 % volt. A második kérdésre —az alkotómunka termelékenységének értékelésére legalkalmasabb mutatók— a legtöbb válasz a szakemberek elismerésének kiérd emlés é t emelte ki: 62 és 50 %. Az egyéni válaszok sorrendje a következőképpen alakult: a tanitványok és követők száma — 37 %, gazdasági haszon — 31 más szerzők hivatkozásai az adott szerző munkásságára — 28 társadalmi hasznosság — 27 %, publikációk mennyisége — 19 %, az olvasóközönség elismerésének kivivása — 7 %. A tanitványok és követők számát, foglalkozások szerint, a következő kategóriák részesitették előnyben: pedagógusok — 41 %, vegyészek — 41 %, orvosok — 40 %, matematikusok és humán tudományokkal foglalkozók — 39 biológusok és geológusok — 38 %, fizikusok és műszakiak — 38 %, közgazdák — 30 %. Érdekes, hogy ezt a mutatót a magasabb képzettségűek és idősebbek helyezték előnybe: beosztott tudományos munkatársak — 26 főmunkatársak — 36 %, laboratóriumi vezetők — 44 %, intézeti igazgatók — 47 56. Furcsának tűnik első pillantásra, hogy sorrendben csak ezek után következik a gazdasági hatékonyság mutatója, noha jelentőségével mindenki tisztában van. Viták csupán értékelése és mérése körül vannak: más a tudósok és más a közgazdászok állásfoglalása /külön probléma az alapkutatások kérdése/. Faradaytől egyik előadásán megkérdezte egy hölgy: "És milyen haszon származik a mágneses terétől?" Mire a tudós: "Asszonyom, vannak gyermekei?" — "Igen". — "És milyen haszon származik belőlük?" A gazdasági hasznot mint a tudományos munka kritériumát főképpen a közgazdászok választották: 47 %, fizikusok már csak 19 %-os