Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

Összehasonlító jellegűnek tekinthetők, többek között, - az analógiákon alapuló módszerek, - a különböző megtérülés-számitások, - a gazdasági potenciál-számitások, - a pontozásos módszerek. Az analógiákon alapuló módszerek közül legelterjedtebb az 9/ , . úgynevezett licencia-egyenerték szamitasa, mellyel a kutatasi-fejlesztesi eredmeny "árát" kivánják meghatározni. Például Lengyelországban a licencia-egyenértéket, a gyártmánykutatás és fejlesztés esetében a hároméves termelési érték 5 %-ában, másutt az ötéves termelési érték 3 %-ában határozzák meg. Az igy kapott "ár" alapján meghatározható mind az adott K+F tevékenység abszolút hatékonysága /ezt az "árat" egybevetik az uj termékre eszközölt ráfordításokkal/, mind e tevékenység relativ hatékonysága /elsődlegesen a licencia és know-how átvétel és a hazai kutatás-fejlesztés közötti alternativ döntések céljaira/. Hasonló eljárásokat alkalmaznak olyan esetekben is, amikor választani lehet a beruházási piac árucikkei és a még elvégzésre váró K+F tevékenység várható eredményei között /például egy mai műszaki szinvonalon álló és közvetlenül megvásárolható gép és egy jobb paraméterekkel rendelkező, de még kifejlesztésre váró uj gép között/. Az összehasonlító megtérülés-számitások vonatkozhatnak egy-egy szervezeti egység /kutató-fejlesztő hely, önálló fejlesztő részleg stb./ különböző időszakokban elért megtérülési mutatóinak dinamikus összehasonlítására, de vonatkozhatnak különböző K+F tevékenységek megtérülési mutatóinak statikus egybevetésére is. Az előbbi esetben az adott szervezeti egység egész tevékenységének hatékonyságát értékelik, az utóbbi esetben viszont meghatározott célból /például témaválasztás stb./ hatékonysági rangsorolást alkalmaznak különböző K+F tevékenységek illetve eredmények között. Ezek a legelterjedtebb módszerek, amelyeket mikröszinten és makrószinten egyaránt alkalmaznak. Például szovjet szerzők

1

0^ számításai szerint a tudományos-technikai haladás alábbi fő irányzatainál a megvalósított intézkedések gazdasági hatékonyságát az években meghatározott alábbi megtérülési idők jelzik /1968.évi állapot/: - Élenjáró technológia 2,0 év, - Gépesités és automatizálás 2,3 év, - Automatizált irányitási rendszerek 2,9 év. Az összehasonlító gazdasági potenciál-számitás о к leginkább a Szovjetunióban terjedtek el. Lényegük az, hogy a meglevő régi és 9/ Lásd az 1/c lábjegyzet alatti tanulmányt, 21-23.p. és 131-132.p. 10/ ZAJCEV,B. - LAPIN,

В.: Organizacija planirovanija naucsno-tehnicseszkogo progreszsza. /А tudományos-technikai haladás tervezésének megszervezése./ Moszkva, 1970.Ékonomika. 230 p. I.fejezet. 13