Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

lódik. A második a szervezett, rendszerint több kutató munkamegosztásban végzett tevékenységét összehangoló folyamat. A harmadik az előbbi kettő bizonyos metszőpontjaira épülve biztositja a vezetés táj ékozódását , valamint azt, hogy érdemlegesen tudjon operativen irányitani, értékelni. Tapasztalataink szerint a szellemi alkotó munkák egyik legsúlyosabb veszteségforrása az, ha nem biztositják a három strukture összhangját. AZ ALKOTÓ SZELLEMI FOLYAMATOK ÁLTALÁNOS SZERVEZETI MODELLJE Mindegyik vizsgált szervezetben fellelhetők a tájékoztató, képző, oktató, fejlesztő-szervező, kutató és információszerző, dokumentáló funkciók. Arányaik, jellegük és tartalmuk különbözhet, de az alkotó tevékenységek vonatkozásában szerepük és összefüggéseik azonosak. Ez a felismerés vezetett arra, hogy folyamataikból olyan modellt alkossunk, amely az előző fejezetekben ismertetett vizsgálati modellt kiegészitve további vizsgálatokat tesz lehetővé. Főleg két irányban hasznos ez a modell, mert megkönnyiti - e funkciók optimális arányainak és kapcsolatainak feltárását, és - a vizsgált szervezetek szervezetközi kapcsolatainak értékelését. A merev, kötelező sémák megszűntével előreláthatóan differenciált szervezeti formák fognak kialakulni a kutatóhelyeken. Ez önmagában helyes, mert eltérő feladataikat, követelményeiket, adottságaikat helytelen lenne azonos szervezeti struktúrába gyömöszölni. Ám —főleg bizonyos nagyságrenden felül— az sem lenne helyes, ha szervezettségüket kizárólag az ösztönösség, vagy valamilyen tudományos izü voluntarizmus, vagy éppen a nyilt szervezésellenesség alakitaná. A kutatások jellegének leginkább megfelelő szervezeti nagyságrend /amely kellő önáll osag eseteben egy nagyobb szervezet részegységeiben is megvalósulhat/ és szervezeti formák kialakításakor célszerű a kutatóintézetek és más alkotó szellemi munkát végző szervezetek alapvető népgazdasági céljai és ezekből következő funkcióik elemzéséből kiindulni. A kutatószervezetekből, hálózatokból és szervezetrendszerekből a külső környezetükhöz rugalmasan alkalmazkodó dinamikus rendszereket kell kialakitani, amelyek a/ természet-, társadalom-, műszaki stb. tudományos információkat szereznek, hoznak létre, tárolnak és szolgáltatnak a többi kutatószervezetnek, a politikai- és államvezetésnek, a tervező, termelő, közlekedési, kulturális apparátus számára a problémáknak a hazai műszaki gazdasági-szervezettségi szinvonalat, a személyi és anyagi feltételeket figyelembevevő legkorszerűbb megoldásához; 112