Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

A komplex tudományos-technikai és gazdasági-termelési folyamat szimulációs módszerei elsődlegesen mikroszintre vonatkoznak, tehát vállalatok számára kidolgozott módszerek. Ezek a vállalati fejlesztési stratégiára épülő műszaki-gazdasági tervmodellek alapján adnak képet a vállalatfejlesztés egészének hatékonyságáról, s ezen belül alkalmasak a vállalati K+F tevékenység parciális hatékonyságának kimutatására is.^ E módszerek —főként a várható nyereség megitélésének tekintetében— sok prognosztikus elemet tartalmaznak, s kiegészülnek különböző segédmodellekkel, amelyeknek célja a tervek torzításaiból eredő bizonytalanságok, valamint a műszaki és a gazdasági kockázat számszerűsítése.^ A K+F tevékenység és a termelés input—output analizisének módszerei ugyan közvetlenül nem hatékonysági módszerek, de mivel módot adnak annak lemérésére,milyen hatást gyakorol a K+F tevékenység a termelés növekedésére, alkalmasak hatékonysági vizsgálatok céljaira is. Erre példaként emiitjük a DGRST /Franciaország/ egyik munka7/ tarsa, Claude Maestre altal kidolgozott metodikát. E szerint a kutatás-termelés mátrixából kiszámíthatók olyan koefficiensek, amelyeknek invertálása megmutatja, hogy az egységnyi termék kibocsátására milyen összegű kutatási-fejlesztési ráforditás jut. Ez pedig hatékonysági mutatóként is felfogható. E mutatók dinamizálása valamennyi vertikumban képet adhat a K+F tevékenység eredményeinek gazdasági hasznosítását tükröző hatékonyság változásairól. Az ilyen módszerek általában alkalmasak a K+F szférán belüli "ágazatközi kapcsolatok" kvantitativ kimutatására is, tehát mérési eszközt jeQ lenthetnek például az alapkutatások hatékonyságának megitélésére is. ' ÖSSZEHASONLÍTÓ MÓDSZEREK E csoportba sorolhatók azok a módszerek, amelyek vagy más tipusu tevékenységek eredményeihez mérik a K+F tevékenység eredményeit, vagy különböző K+F témák, illetve eredmények, hatékonyságát vetik egybe. 5/ Erről részletesebben lásd "A fejlesztési változatok értékelésének alapelvei" c. fejezet az 1/c lábjegyzet alatt emiitett OMFB tanulmányban, 88-96.p. 6/ Erről részletesebben lásd az 1/c lábjegyzet alatt emiitett OMFB tanulmányt, 9ö-103«p. 7/ Ismertetését lásd: A műszaki fejlesztés állami ösztönzésének és irányitásának módszerei Franciaországban. Budapest,1969.junius. OMFB /12-820-1Т/. ЗЗ-4-З.р» 8/ Az MTA Tudományszervezési Csoport kutatási tervében szerepel egy ilyen módszer hazai kipróbálása és alkalmazása. Erre a K+F tevékenység hazai input-output statisztikája ad most lehetőséget. 12