Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

a szervezeti eredményesség megkülönböztetendő egymástól , mégis az utóbbi határoz­za meg az előbbit is. Hiszen a szervezetlenséget, vagy a pejorativ értelemben vett bürokráciát éppen az jellemzi, hogy tagjainak erőit felőrli, vagy nem is engedi ér­telmes célok szolgálatában kibontakozni. A szervezet hatékonysága tágan értelmezett szervezettségétől függ. A tág értelmezés alatt az optimális szerve­zettséget értjük, ami pl. egyénileg, vagy csoportban alapkutatást, vagy hasonló alkotó szellemi munka esetében azt is jelentheti, hogy a szó hagyományos ér­telmében, módszereivel, megoldásaival egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben kell szervezni. Nem a hagyományos megoldások mechanikus alkalmazásáról van tehát szó, hanem a szervezet statikus és dinamikus tényezőinek az adott esetben olyan mennyisé­gi és minőségi összetételéről, vagy méretezéséről és szabályozásáról, ami a legna­gyobb hatékonyságot biztositja. Az igy értelmezett hatékonyság és szervezettség olyan kapcsolatban van egymással, mint az autó teljesitőképessége /sebesség, gyorsulás, erő, fogyasztás, menettulajdonságok/ és konstrukciója. A szervezettségi optimum tényezői elsősorban a szervezet tevékenységeit rendszerbe foglaló folyamatok, az alkalmazott módszerek /technológiák/, szervezeti struktura, döntési- és információrendszer és a vezetés adott célok, környezet, szemé+ lyi és anyagi feltételek függvényében optimális változatai. Ezek együttesen hierarchizált szabályozó körökbe ren­dezik a szervezet működését, a legújabb fejlődés eredményeként a szervezet struktú­ráját is. Ezek a szabályozó körök, illetve a szabályozás tartalmát és keretét létre­hozó tevékenységcsoportok a következők: а/ a stratégiát, vállalat-, kutatás-, fejlesztéspolitikai koncepciót, b/ a távlati és operativ terveket, с/ a rendszer szabályozását, d/ feladatvállalásait, e/ fejlesztését, f/ a feladatok megoldását /végrehajtását/szolgáló alkotó szellemi munka és feltételeit biztositó, g/ a környezet és a szervezet helyzetérzékelését és mindkettő változásá­nak előrejelzését biztositó folyamatok, módsze­rek, döntési hatáskörök. A hierarchiában egymás alatt elhelyezkedő folyamatcsoportok cél-, kritérium­képző és visszacsatolásos ellenőrző, illetve korrektiv kapcsolatban állnak egymással. Egy-egy folyamat /az alkalmazott módszerek, hozott döntések/ eredményei meghatároz­zák a hierarchiában alattuk állók tartalmát: a stratégia a terveket, a tervek a sza— bálvozást és a feladatvállalást, az előbbiek a végrehajtó folyamatokat. 50/ MAGYARI Z.: Magyar közigazgatás. Bp.1942.Egyetemi nyomda. 428-440.p. 108

Next

/
Thumbnails
Contents