Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

Középpontba itt az alapkutatás jelentőségének elismertetése kerül, mivel ",,.az alapkutatás intellektuális dinamóként funkcionál korunk világának általános fejlődésében." Az alapkutatás szervezetével kapcsolatban a dokumentum három fontos tényezőre hivja fel az európai országok tudománypolitikájáért felelős minisztereinek figyelmét: 1. az alapkutatásra forditandó erőforrások mértéke; 2. az alapkutatások intézményei; 3. az egyetemi kutatás beillesztése a kutatás szervezetébe. В/ Alapkutatásokra forditott országos kiadások A pénzügyi erőforrásokkal kapcsolatban az elérendő színvonalról esik szó, és arról, hogyan kell e forrásokat elosztani. Az okmány készitői szerint pillanatnyilag az európai kormányok, tudósok és közgazdászok számára az igazi fogaskérdés: a tudományos kutatásra szánt költségek hány százalékát kell alapkutatásra forditani? A kimutatás szerint a különböző országok alapkutatásra forditott hányada az összes K+F-re forditott kiadás százalékában 15-30 % között mozog. A statisztikák szerint a nemzeti erőforrások tudományos és műszaki kutatásra forditott hányada az egyes országok gazdaságának és jólétének arányában növekszik. Ugyanakkor paradoxonként emiitik a szerzők, hogy minél nagyobb és gazdagabb egy ország, viszonylag annyival kevesebbet költ alapkutatásra, jóllehet, az abszolút számok óriási összegeket jeleznek. A tudománypolitikusok figyelmébe ajánlják az egyetemek tudományos kutatásra biztositott költségvetésének problémáit. Fenntartással fogadja az egyetemi oktatók idejének 50-50 %-os megoszlásáról /50 % oktatás + adminisztráció; 50 % tudományos kutatás/ kialakult képet, s megjegyzi: "Hasznos lenne tudni, hogy ebben a vonatkozásban mi a helyzet minden egyes országban és a Miniszteri Konferencián összehasonlítani a rendelkezésre álló tapasztalatokat, az egyes országokban alkalmazott különböző eljárásokat". С/ Az alapkutatás intézményes szervezete A tapasztalatok szerint sok európai országban az alapkutatás főleg az egyetemeken kivül folyik, különösképpen a szocialista országokban. Itt az alapkutatásokra forditott állami kiadásoknak viszonylag csekély százaléka kerül a felsőoktatási szektorhoz, mert az ilyen jellegű munkák nagyrészét a tudományos akadémiák fennhatósága alá tartozó intézetekben végzik. Az okmány szerzői ezt a helyzetet egyoldalúnak tekintik és helyesen az egyetemeken a "kutatási elem" erősitését érzik szükségesnek. Ugyanakkor aránytalanságot látnak a nyugateurópai országok gyakorlatában is, mely szerint az sem helyes, ha az alapkutatások csak az egyetemeken összpontosulnak. Egybevetve: az alapkutatás intézmé4-2