Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

а/ Három output kritérium alkalmazása: a társadalmi hasznosságé, a gazdasági jövedelmezőségé és a tudományos jelentőségé, valamint ezek kombinálása, illetve különleges kritériumokkal való kiegészitése. b/ K+F programok megvalósítási valószínűségének becslései . с/ Gazdaság? és tudományos döntéshozatali technikák kombinác i ó j a . В/ Regionális együttműködés Az európai országoknak nagyobb ésszerűséget kellene tanusitaniuk a regionális kooperációban, valamint biztosítaniuk kellene az erőfeszítések méltányosabb koncentrációját, A szerzők ajánlás a szerint a jövőben kívánatos lenne erősiteni az UNESCO szerepét mind a tudománypolitika kialakításában, mind a kutatási-fejlesztési rendszerek irányításában. Ehhez ki kellene dolgozni nemzetközi kutatási programokat és nemzetközi tudományos-műszaki statisztikákat, különös tekintettel az európai viszonyokra, AZ ALAPKUTATÁS NEMZETI VONATKOZÁSAI TUDOMÁNYPOLITIKA ÉS ALAPKUTATÁS А/ Az alapkutatás és szervezete Tudománytörténeti visszatekintés után a dokumentum megállapítja: "Az 1957I967 közötti években az európai országok egymás után alakítottak nemzeti testületeket kormányfők, vagy speciálisan kinevezett tudományügyi miniszterek irányításával, hogy kidolgozzák az egyes kormányok tudománypolitikáját. Ugyanakkor a nemzeti erőforrások tudományos kutatásra és kisérleti fejlesztésre forditott százaléka mindenütt növekedett, egyik-másik vezető európai országban meghaladta a bruttó nemzeti termék 2,5-3 százalékát". Tekintettel arra, hogy az erőforrások nem korlátlanok, minden ország kénytelen megfontolni, mekkora összeget költ kutatásra. Napjaink fő problémáját az okmány szerzői abban jelölik meg, hogy a modern tudomány a kutatás komplexitásának és költségességének növekedését igényli, aminek következtében az országoknak elkerülhetetlenül a gazdaságosság és hatékonyság párhuzamos növelésére kell törekedniük. A kutatás tényezői a kutató, a kutatási csoport^ a laboratórium, a kutatóintézet. "... lehetővé kellene tenni az egyes európai, különösen a keleti és a nyugati országokban létező helyzet, később pedig a különböző nemzeti eredmények összehasonlitását egy olyan ülésen, amelyet az UNESCO hivna össze." 4-1