Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

В/ A rendszer hatékonysága A téma bevezetéseként a dokumentum gondosan definiálja az előforduló fogalmakat, mint fejlesztés, fejlesztési célok, fejlesztési stratégia, nemzeti fejlesztési terv, tudománypolitika. E meghatározott fogalmak alapján az okmány készítői megvizsgálják azt a kérdést, vajon mi az oka annak, hogy egy K+F rendszer egyidejűleg nagymértékben termelékeny, mégis kis hatékonyságú lehet. Rámutatnak arra, hogy a K+F rendszernek célszerű viszonyban kell állnia a társadalmi, gazdasági, nemzeti összefüggésekkel, de világos irányvonalakra is szüksége van, amelyeket csupán jól megalapozott, érthetően kifejezett és kölcsönösen összeegyeztethető fejlesztési célok biztosítanak az országos fejlesztési stratégiával és tervvel együttesen. Ez kívánatossá teszi a kutatási-műszaki előrejelzési technika rendszeresebb alkalmazását. A kormányok irányitó szerepe a kutatási-fejlesztési rendszerrel kapcsolatban a gyakorlatban sokkal kevésbé érvényesíthető, mint elméletben, A kutatás és fejlesztés végrehajtóit és irányitóit nagymértékben eltérő motiváció jellemzi. Az érdekelt felek között elő kellene mozdítani a szorosabb munka- és információs kapcsolatokat, A RANGSOROLÁST MEGÁLLAPÍTÓ FOLYAMAT A K+F TEVÉKENYSÉGBEN А/ A kormányzati döntéshozatali folyamat A kutatások fontosságának megállapítása a kormányzati döntések hatáskörébe tartozik. Kivánatos, hogy ez a folyamat három lépésben bontakozzék ki: 1, az ország általános fejlesztési céljaiból kiidnulva a K+F tevékenységgel szemben támasztott igények megfogalmazása; 2, az ország K+F potenciáljának helyzete; 3, a K+F kapacitás fejlesztésére irányuló politika kidolgozása, hogy az erőforrásokat összhangba hozzák az igényekkel. Lényeges a kifinomultabb gyakorlat alkalmazása, beleértve a normativ előrejelzést és olyan technikák alkalmazását, amelyek a legújabban kifejlesztett analitikai és matematikai módszerekre építenek. A megközelités szükségképpen különböző aszerint, vajon tiszta vagy irányitott kutatásról van-e szó. Az első esetben is, ott ahol az eredmények lényegileg nem láthatók előre, keresni kell a "kritikus pontokat", a kutatás határterületeit, amiben a látókört szélesitő gegértés az uj és előbbrevivő. Az irányitott alapkutatásban a döntéshozatal történhet célmegállapitó alapon /például az Egyesült Államok és a Szovjetunió űrkutatási programjai/. Az alkalmazott kutatásban és fejlesztésben történő döntéshozatalt segitő analitikai és matematikai eszközökön alapuló technikák közül néhány: 40